A NÉGYOSZ és a Trend International Kft. tavaly októberben végzett országos, reprezentatív felmérést a hazai fogyasztók növényi alapú élelmiszer preferenciáit meghatározó félelmeiről, döntéseiről, majd annak eredményeit összehasonlították más hasonló témájú európai kutatások eredményeivel. Az élelmiszerpiaci trendekről és attitűdökről szerzett tapasztalataikat prezentációk keretében mutatják a szakmának.

Hogyan látják a magyarok a növényi alapú étrendet és élelmiszereket?
A szövetség kutatási eredményeit összefoglaló, rengeteg adattal illusztrált prezentációk átfogó képet adnak a hazai növényi alapú táplálkozás jelenlegi helyzetéről – sőt, érintőlegesen a jövőjéről is, hiszen a felmérés a megkérdezettek jövőbeli terveit is érintette –, egyúttal átfogó képet nyújtanak a magyarországi és az európai fogyasztói szokásokról.

Alapkérdések

Miskolczi István
Miskolczi István, ügyvezető

Az elmúlt években a növényi alapú élelmiszerek piaca folyamatosan növekedett, és a trend várhatóan a jövőben is tovább folytatódik.
Az élelmiszeripar és a gasztronómia világában zajló változások középpontjában elsősorban a növényi alapú élelmiszerek állnak, amelyek egyre inkább a fogyasztói preferenciák és az élelmiszeripar innovációinak középpontjába kerülnek.

A NÉGYOSZ és a Trend International Kft. által végzett országos reprezentatív felmérés megmutatja, hogyan változnak a fogyasztói szokások, milyen piaci dinamikák jelezhetők előre e változások alapján, és milyen kihívásokkal és lehetőségekkel néznek szembe az élelmiszeripar, a piac és a gasztronómia szereplői. A kutatás rávilágít a fogyasztói attitűdök és preferenciák változásaira, de vizsgálja a magyar lakosság véleményét egészségügyi, környezetvédelmi és gazdasági szempontokból is.Milyennek látja a növényi alapú élelmiszereket a hazai fogyasztó? Hol tart Magyarország az európai átlaghoz képest? Hogyan formálja újra a növényi alapú élelmiszerek világa az étkezési kultúránkat, és hogyan alakíthatja át az élelmiszeripar jövőjét? Hogy a kérdéseket hatékonyabban válaszolhassák meg, a kutatás legfontosabb sarokpontjait összehasonlították a ProVeg International és az Innova Market Insights által 11 EU-s országban végzett Smart Protein 2023 kutatás eredményeivel.

A kutatás célja

A NÉGYOSZ kutatása arra irányult, hogy feltárja a magyar lakosság jelenlegi hozzáállását a különböző táplálkozási formákhoz, mint a flexitáriánus, vegetáriánus, vegán étrendek, és megismerje a kapcsolódó attitűdöket. A kutatás célja továbbá annak vizsgálata volt, hogy a fogyasztók hogyan viszonyulnak a növényi alapú termékekhez, és mennyire befolyásolják őket a gazdasági, környezetvédelmi, egészségügyi vagy az állatjóléti szempontok.

Fogyasztási szokások

A kutatás alapján a magyar lakosság túlnyomó része (84%) mindenevőnek vallja magát, míg a flexitáriánusok 13%-ot, a vegetáriánusok 2%-ot, és a vegánok csupán 1%-ot képviselnek. Korábbi kutatások eredményei alapján a flexitáriánusok aránya 7-9% körüli volt, tehát ez a réteg szignifikánsan növekszik Magyarországon is.Azonban, ha az eredményeket a Smart Protein kutatások eredményeivel hasonlítjuk össze, egyértelmű az elmaradás az európai átlagtól. Németország lakóinak például 40%-a, a hollandoknál 35% vallotta magát flexitáriánusnak, a megkérdezett országokban ez az arány átlag 27%, és 7%-a vallotta magát vegánnak és vegetáriánusnak.

Preferenciák és attitűdök

A kutatásból kiderül, hogy a magyar lakosság kisebbik része nyitott a növényi alapú termékek iránt. Azonban egy jól azonosítható csoportban, a bio és prémium élelmiszereket gyakran választók között, magasabb a tudatosság a táplálkozás terén. E termékkategória rendszeres vásárlása jellemzően magasabb fogyasztói státuszra utal. E csoportokban szignifikánsan magasabb a flexitáriánusok aránya is.Ez a réteg tervezi a jövőben a tejtermék-, húsféleség- és tojásfogyasztásának csökkentését, és ők a legnyitottabbak a növényi eredetű helyettesítő termékek iránt.A kutatás rávilágít arra is, hogy a növényi alapú táplálkozás állatjóléti, egészségügyi és környezetvédelmi előnyei egyaránt ki­emelten fontosak a flexitáriánusok, vegetáriánusok és vegánok számára.

Fordulat a fogyasztási trendekben

Ha az étrend követésének idejét vizsgáljuk, a flexitáriánusokban jellemzően az elmúlt 5 évben fogalmazódott meg a változás igénye: 15%-uk kevesebb mint 6 hónapja, 30% 0,5–2 éve és 26% 2–5 éve váltott erre az étrendre. A flexitáriánus étrend tehát egyre népszerűbbé válik, különösen azok körében, akik az egészségtudatos és fenntarthatóbb étkezési opciók felé mozdulnak el.A Smart Protein kutatás eredményeit elemezve látszik, hogy az abban vizsgált országokban is a magyarországival azonos időpontban indult el a változás, viszont markánsan nagyobb lendülettel. Ez több tényezőből is fakadhat. A fejlettebb országok lakossága pénzügyileg kedvezőbb helyzetben van, így számukra anyagilag kevéssé megterhelő a növényi alapú élelmiszerek kezdeti magasabb költségének viselése. Sok esetben látjuk, hogy a törvényhozó, szabályozó szerveken is sok múlik, mert azon országok esetében, ahol a kategória támogatásnak örvend, kiemelkedően magas volt a flexitáriánusok és vegetáriánusok aránya.A lakosság hatékony edukációja is fontos tényező, hiszen a fenntarthatósági szempontok egyértelmű kommunikációja nem maradt eredmények nélkül.

Pro és kontra

A növényi alapú helyettesítő termékek vásárlásánál a legjellemzőbb visszatartó tényező az ár: a magyar fogyasztók esetében 60%, az európai vásárlóknál ez 38% volt.A hazai lakosság 57%-a szerint az állatjólét megkerülhetetlen tényező, és csak 10% nem tartja fontosnak a tányérjára kerülő állatok helyzetét.A válaszadók 48%-a gondolja azt, hogy a növényi alapú étrend jó hatással van az egészségére, és csak 22% nem hisz abban, hogy befolyásolná egészségét, míg a maradék 30%-ot nem érdekli a hatása.A környezetvédelmet tekintve 19% szerint a növényi étrend egyáltalán nem, vagy kevésbé járul hozzá a környezetvédelemhez. 32% semlegesen viszonyul téma iránt, míg 36% szerint valamennyire és további 13% szerint teljes mértékben.Az egészségügy, a környezetvédelem, illetve az állatjólét területén a hazai felnőtt lakosság jelentős hányadának nincs problématudata vagy hiányoznak az ismeretei – rendre 44; 52, illetve 51%-nak.

Kutatási tervek

Szervezetünk ambiciózus kutatási terveket fogalmazott meg a jövőt illetően. A következő projekt középpontjában a Z-generáció áll, amely most lép be az aktív munkaerőpiacra, és válik a fogyasztói piac meghatározó részévé. A NÉGYOSZ célja, hogy évről évre kövesse és elemezze ennek a generációnak a fogyasztási szokásait, motivációit és azok változásait.A kutatásunkkal különös figyelmet szeretnénk fordítani arra, hogy feltárjuk, hogyan alakulnak a Z-generáció étkezési preferenciái, különös tekintettel a növényi alapú termékek iránti érdeklődésükre. A következő években kritikus lesz, hogy ez a környezettudatosabb, nyitottabb nemzedék miként befolyásolja az élelmiszerpiacot, és hogyan reagálhatnak a gyártók és kereskedők a változó igényekre.

Megjelenés

Jelen anyag a Trade Magazin 2024.02.20-i cikkében is olvasható.

Köszönjük a megjelenést a Trade Magazinnak!

A teljes kutatási anyag

A teljes kutatási anyag (Excel formátum) valamint a kutatást bemutató összesítő prezentáció (PDF) letölthető az alábbi gombokra kattintva.