A NÉGYOSZ és a Trend International Kft. tavaly októberben végzett országos, reprezentatív felmérést a hazai fogyasztók növényi alapú élelmiszer preferenciáit meghatározó félelmeiről, döntéseiről, majd annak eredményeit összehasonlították más hasonló témájú európai kutatások eredményeivel. Az élelmiszerpiaci trendekről és attitűdökről szerzett tapasztalataikat prezentációk keretében mutatják a szakmának.
Hogyan látják a magyarok a növényi alapú étrendet és élelmiszereket?
A szövetség kutatási eredményeit összefoglaló, rengeteg adattal illusztrált prezentációk átfogó képet adnak a hazai növényi alapú táplálkozás jelenlegi helyzetéről – sőt, érintőlegesen a jövőjéről is, hiszen a felmérés a megkérdezettek jövőbeli terveit is érintette –, egyúttal átfogó képet nyújtanak a magyarországi és az európai fogyasztói szokásokról.
Alapkérdések
Az elmúlt években a növényi alapú élelmiszerek piaca folyamatosan növekedett, és a trend várhatóan a jövőben is tovább folytatódik.
Az élelmiszeripar és a gasztronómia világában zajló változások középpontjában elsősorban a növényi alapú élelmiszerek állnak, amelyek egyre inkább a fogyasztói preferenciák és az élelmiszeripar innovációinak középpontjába kerülnek.
A NÉGYOSZ és a Trend International Kft. által végzett országos reprezentatív felmérés megmutatja, hogyan változnak a fogyasztói szokások, milyen piaci dinamikák jelezhetők előre e változások alapján, és milyen kihívásokkal és lehetőségekkel néznek szembe az élelmiszeripar, a piac és a gasztronómia szereplői. A kutatás rávilágít a fogyasztói attitűdök és preferenciák változásaira, de vizsgálja a magyar lakosság véleményét egészségügyi, környezetvédelmi és gazdasági szempontokból is.
Milyennek látja a növényi alapú élelmiszereket a hazai fogyasztó? Hol tart Magyarország az európai átlaghoz képest? Hogyan formálja újra a növényi alapú élelmiszerek világa az étkezési kultúránkat, és hogyan alakíthatja át az élelmiszeripar jövőjét? Hogy a kérdéseket hatékonyabban válaszolhassák meg, a kutatás legfontosabb sarokpontjait összehasonlították a ProVeg International és az Innova Market Insights által 11 EU-s országban végzett Smart Protein 2023 kutatás eredményeivel.
A kutatás célja
A NÉGYOSZ kutatása arra irányult, hogy feltárja a magyar lakosság jelenlegi hozzáállását a különböző táplálkozási formákhoz, mint a flexitáriánus, vegetáriánus, vegán étrendek, és megismerje a kapcsolódó attitűdöket. A kutatás célja továbbá annak vizsgálata volt, hogy a fogyasztók hogyan viszonyulnak a növényi alapú termékekhez, és mennyire befolyásolják őket a gazdasági, környezetvédelmi, egészségügyi vagy az állatjóléti szempontok.
Fogyasztási szokások
A kutatás alapján a magyar lakosság túlnyomó része (84%) mindenevőnek vallja magát, míg a flexitáriánusok 13%-ot, a vegetáriánusok 2%-ot, és a vegánok csupán 1%-ot képviselnek. Korábbi kutatások eredményei alapján a flexitáriánusok aránya 7-9% körüli volt, tehát ez a réteg szignifikánsan növekszik Magyarországon is.
Azonban, ha az eredményeket a Smart Protein kutatások eredményeivel hasonlítjuk össze, egyértelmű az elmaradás az európai átlagtól. Németország lakóinak például 40%-a, a hollandoknál 35% vallotta magát flexitáriánusnak, a megkérdezett országokban ez az arány átlag 27%, és 7%-a vallotta magát vegánnak és vegetáriánusnak.
Preferenciák és attitűdök
A kutatásból kiderül, hogy a magyar lakosság kisebbik része nyitott a növényi alapú termékek iránt. Azonban egy jól azonosítható csoportban, a bio és prémium élelmiszereket gyakran választók között, magasabb a tudatosság a táplálkozás terén. E termékkategória rendszeres vásárlása jellemzően magasabb fogyasztói státuszra utal. E csoportokban szignifikánsan magasabb a flexitáriánusok aránya is.
Ez a réteg tervezi a jövőben a tejtermék-, húsféleség- és tojásfogyasztásának csökkentését, és ők a legnyitottabbak a növényi eredetű helyettesítő termékek iránt.
A kutatás rávilágít arra is, hogy a növényi alapú táplálkozás állatjóléti, egészségügyi és környezetvédelmi előnyei egyaránt kiemelten fontosak a flexitáriánusok, vegetáriánusok és vegánok számára.
Fordulat a fogyasztási trendekben
Ha az étrend követésének idejét vizsgáljuk, a flexitáriánusokban jellemzően az elmúlt 5 évben fogalmazódott meg a változás igénye: 15%-uk kevesebb mint 6 hónapja, 30% 0,5–2 éve és 26% 2–5 éve váltott erre az étrendre. A flexitáriánus étrend tehát egyre népszerűbbé válik, különösen azok körében, akik az egészségtudatos és fenntarthatóbb étkezési opciók felé mozdulnak el.
A Smart Protein kutatás eredményeit elemezve látszik, hogy az abban vizsgált országokban is a magyarországival azonos időpontban indult el a változás, viszont markánsan nagyobb lendülettel. Ez több tényezőből is fakadhat. A fejlettebb országok lakossága pénzügyileg kedvezőbb helyzetben van, így számukra anyagilag kevéssé megterhelő a növényi alapú élelmiszerek kezdeti magasabb költségének viselése. Sok esetben látjuk, hogy a törvényhozó, szabályozó szerveken is sok múlik, mert azon országok esetében, ahol a kategória támogatásnak örvend, kiemelkedően magas volt a flexitáriánusok és vegetáriánusok aránya.
A lakosság hatékony edukációja is fontos tényező, hiszen a fenntarthatósági szempontok egyértelmű kommunikációja nem maradt eredmények nélkül.
Pro és kontra
A növényi alapú helyettesítő termékek vásárlásánál a legjellemzőbb visszatartó tényező az ár: a magyar fogyasztók esetében 60%, az európai vásárlóknál ez 38% volt.
A hazai lakosság 57%-a szerint az állatjólét megkerülhetetlen tényező, és csak 10% nem tartja fontosnak a tányérjára kerülő állatok helyzetét.
A válaszadók 48%-a gondolja azt, hogy a növényi alapú étrend jó hatással van az egészségére, és csak 22% nem hisz abban, hogy befolyásolná egészségét, míg a maradék 30%-ot nem érdekli a hatása.
A környezetvédelmet tekintve 19% szerint a növényi étrend egyáltalán nem, vagy kevésbé járul hozzá a környezetvédelemhez. 32% semlegesen viszonyul téma iránt, míg 36% szerint valamennyire és további 13% szerint teljes mértékben.
Az egészségügy, a környezetvédelem, illetve az állatjólét területén a hazai felnőtt lakosság jelentős hányadának nincs problématudata vagy hiányoznak az ismeretei – rendre 44; 52, illetve 51%-nak.
Kutatási tervek
Szervezetünk ambiciózus kutatási terveket fogalmazott meg a jövőt illetően. A következő projekt középpontjában a Z-generáció áll, amely most lép be az aktív munkaerőpiacra, és válik a fogyasztói piac meghatározó részévé. A NÉGYOSZ célja, hogy évről évre kövesse és elemezze ennek a generációnak a fogyasztási szokásait, motivációit és azok változásait.
A kutatásunkkal különös figyelmet szeretnénk fordítani arra, hogy feltárjuk, hogyan alakulnak a Z-generáció étkezési preferenciái, különös tekintettel a növényi alapú termékek iránti érdeklődésükre. A következő években kritikus lesz, hogy ez a környezettudatosabb, nyitottabb nemzedék miként befolyásolja az élelmiszerpiacot, és hogyan reagálhatnak a gyártók és kereskedők a változó igényekre.
Megjelenés
Jelen anyag a Trade Magazin 2024.02.20-i cikkében is olvasható.
Köszönjük a megjelenést a Trade Magazinnak!
Köszönjük a megjelenést a Trade Magazinnak!