Dán példa Magyarországon: a fenntartható élelmezés közös stratégiát igényel – Beszámoló a NÉGYOSZ „A növényi kategória helye az élelmiszergazdaságban” című szakpolitikai konferenciájáról

A NÉGYOSZ november 26-án megtartott szakpolitikai konferenciája mérföldkőnek bizonyult a hazai fenntartható élelmezési törekvésekben. Az Európa Pontban szervezett egész napos rendezvény célja az volt, hogy közös gondolkodásra hívja mindazokat, akik felelősek az élelmezési rendszer jövőjéért: döntéshozókat, kutatókat, iparági szereplőket, civil szervezeteket és agrárszakértőket. A fókusz a növényi alapú élelmiszerek szerepén, a fenntartható átállás lehetőségein és a magyar élelmezési stratégia kialakításához szükséges tudás összegyűjtésén volt.

A dán modell bizonyítja: a növényi alapú fehérjék bevezetése az élelmezésbe akkor sikeres, ha társadalmi ügy.

A konferencia kiemelt előadója, Marie-Louise Boisen Lendal, a dán Frej Think Tank alapítója és a Dán Növényi Alapú Élelmiszeralap elnöke részletesen ismertette, hogyan vált Dánia a világ első olyan országává, amely nemzeti szintű Plant-Based Action Plant dolgozott ki – és hogyan teremtett ehhez széles politikai, iparági és társadalmi támogatást.

Előadásából kiderült, hogy a dán modell ereje három pilléren nyugszik:

1. Stratégiai szemlélet – A növényi alapú élelmiszerinnovációt a teljes értékláncban támogatják, a termeléstől a fogyasztókig.
   
2. Stabil állami finanszírozás – A Plant-Based Food Grant 2023 óta 116 projektet támogatott, több mint 394 millió dán koronával, és 2030-ra ez az összeg eléri az 1 milliárd koronát.
   
3. Szektorokon átívelő együttműködés – Frej célja hidakat építeni „a földtől a villáig”: a gazdáktól a kutatókon át az élelmiszeriparig.
   

Lendal hangsúlyozta, hogy a növényi alapú átállás nem ideológiai kérdés, hanem a jövő versenyképességének záloga. Dánia példája azt mutatja, hogy a társadalmi párbeszéd – és a konfliktusokat feloldó hídépítés – elengedhetetlen ahhoz, hogy a fenntartható étrendek széles körben elfogadottá váljanak.

EAT-Lancet 2.0 – A tudomány üzenete egyértelmű

A Szöllősi Réka által bemutatott EAT-Lancet 2.0 jelentés a bolygó és az ember egészségének összehangolását tűzi ki célul. A friss kutatás szerint ma már nem pusztán lehetőség, hanem szükségszerű az étrendünk átalakítása – és ez minden országra érvényes.

Az új ajánlások fő üzenetei:

• Az élelmezési rendszer átalakítása nélkül nem tarthatók a klímacélok, és nem biztosítható az egészséges életmód világszinten.
  
• A Planetary Health Diet rugalmas, lokalizálható keretrendszer, amely nagyobb arányú növényi fehérjét, hüvelyeseket, teljes értékű gabonákat és kevesebb állati eredetű élelmiszert javasol.
  
• Évente 15 millió korai haláleset lenne megelőzhető az étrend átalakításával.
  
• A jelentés hangsúlyozza: politikai akarat és jól meghatározott, számszerűsíthető nemzeti célok nélkül a változás nem érhető el.
  

Az EU is egyértelműen a fenntartható élelmezés felé mozdul

Giuseppina Luvarà, az Európai Bizottság kutatásért és innovációért felelős főosztályának munkatársa áttekintést adott az EU élelmezési rendszereket érintő kutatási prioritásairól. A Food 2030 megközelítés központi eleme az alternatív fehérjék, a növényi alapú innovációk és a körforgásos rendszerek támogatása.

Fő üzenetei:

• Az alternatív fehérjék fejlesztése szoros összefüggésben áll az EU agrár-, élelmiszeripari, környezetvédelmi és egészségpolitikai céljaival.
  
• A Bizottság kiemelten támogatja a hüvelyesek termesztését, az új alternatív fehérjeforrások feltérképezését, valamint a fogyasztói attitűdök jobb megértését.
  
• Az R&I programok (Horizon Europe) több százmillió eurót fordítanak a fenntartható élelmezés kutatására.
  
• A következő években stratégiai kutatási agenda készül az élelmezési rendszer átalakítására.

Ez az irány egyértelműen megerősíti: a növényi alapú innováció ma már európai szintű versenyképességi kérdés.

OkosFehérje projekt – Mit tehetünk itthon a hüvelyesfogyasztás növeléséért?

Magyarvári Szilvia, a NÉGYOSZ dietetikusa mutatta be az OkosFehérje projekt eredményeit, amely 2024 óta dolgozik a hüvelyesek népszerűsítésén.

A jelenlegi helyzet:

• Magyarországon évi 1,5 kg/fő a hüvelyesfogyasztás – ez globálisan is alacsony.
  
• A hüvelyesek termesztése visszaszorult, a fogyasztásban pedig továbbra is az állati eredetű fehérjék dominálnak.
  
• A magas áfa, a fogyasztói ismerethiány és a rossz marketing mind korlátot jelentenek.

A projekt azonban jelentős előrelépéseket ért el:

• Több mint hüvelyes 70 recept és 32 edukációs cikk érhető el a honlapon.
  
• Országos programok, kitelepülések, iskolai edukáció és szakmai együttműködések segítik a szemléletformálást.
  
• Az online jelenlét eddig 1,35 millió elérést generált.
  

Szilvia hangsúlyozta: a hüvelyesek alacsony vízigénye, talajjavító hatása, magas tápértéke és megfizethetősége miatt ideális alapját képezik egy hazai fenntartható fehérjestratégiának.

Innováció a tányéron: a funkcionális élelmiszerek térnyerése

Tóth Gábor, okleveles élelmiszeripari fejlesztőmérnök előadásában a növényi alapú innovációk technológiai és élettani hátterét mutatta be.

Rámutatott, hogy a funkcionális élelmiszerek – vagyis olyan termékek, amelyneknek valamely összetevője tudományosan igazolt betegségmegelőző, kockázatcsökkentő vagy életminőség-javító hatással rendelkezik – gyorsan válnak az iparág egyik legfontosabb kategóriájává.

Néhány kulcstrend:

• növényi antioxidánsok integrálása (pl. flavonoidok, polifenolok, algaolajok),
  
• fehérjeinnovációk: lóbab-, csicseriborsó-, kendermagfehérje,
  
• csíráztatás és fermentáció kombinálása a jobb tápanyag-hasznosulásért,
  
• sportélelmiszerek növényi alapú reformja,
  
• dúsított, immunerősítő vagy anyagcserét támogató termékek megjelenése.
  

Előadása alátámasztotta: a hazai fejlesztések világosan illeszkednek a globális trendekhez. A növényi alapú élelmiszerek és a funkcionális táplálkozás metszete ma az élelmiszeripar egyik legnagyobb innovációs potenciálú területe.

A NÉGYOSZ szerepe: összefogást teremteni a fenntartható élelmezési stratégiához

Miskolczi István, a NÉGYOSZ ügyvezetője kiemelte: a fenntartható élelmezés nem valósítható meg elszigetelt kezdeményezésekkel. Szükség van:

• a kormányzati szabályozás és finanszírozás megerősítésére,
  
• iparági fejlesztésekre és innovációra,
  
• oktatási intézmények és kutatóhelyek bevonására,
  
• civil és szakmai szervezetek katalizátor szerepére.

A konferencia célja éppen ezért az volt, hogy elindítson egy olyan közös szakpolitikai gondolkodást, amelyből létrejöhet Magyarország Fenntartható Élelmezési Stratégiája.

Élénk párbeszéd a kerekasztalon – a résztvevők válaszai a legfontosabb kérdésekre

A nap záró szekciójában Miskolczi István, Marie-Louise Boisen Lendal, Tóth Gábor és Szöllősi Réka közösen válaszoltak a közönség kérdéseire, amelyek jól tükrözték a hazai szakmai érdeklődés aktuális fókuszait.

Többen érdeklődtek a dán átmenet konkrét hatásairól, így például arról, hogy csökken-e a hús- és tejtermelés volumene a növényi alapú élelmiszerek támogatásával párhuzamosan, illetve mekkora a vegetáriánus és vegán fogyasztók aránya Dániában. A finanszírozási oldal iránt is nagy volt az érdeklődés: számos kérdés szólt a dán növényi alapú élelmiszeripari támogatási rendszerről, annak működéséről, a pályázható projektekről és az esetleges magyar együttműködési lehetőségekről.

A szakmai közönség a humán oldalra is rákérdezett, így például a szakácsképzés és intézményesített edukáció szerepére a növényi stratégiában, valamint a dán közétkeztetés helyzetére és azokra a piaci nyomásokra, amelyek az állati eredetű alapanyagok felhasználását érintik.

A fogyasztói attitűdökkel kapcsolatos kérdések is hangsúlyosak voltak, valamint az egészség és a fenntarthatóság kapcsolata szintén fókuszba került, például a bioélelmiszerek jelentősége, a növényi termékekhez kapcsolódó növényvédőszer-használat aggályai, vagy a hüvelyesek emésztést érintő hatásai kapcsán. A résztvevők gyakorlati érdeklődését mutatta az is, hogy rákérdeztek a zöldségekkel és növényi alapanyagokkal dolgozó szakácsoknak szánt oktatóanyagok elérhetőségére, valamint arra, hogy a szakmai programok közül melyek bizonyultak a leghatásosabbnak.

Összegzés: a változás elindult – most a közös cselekvésen a sor

A rendezvény minden előadása egy irányba mutatott:
a fenntartható élelmezési átmenet nemcsak szükséges, hanem lehetséges is – ha együtt dolgozunk rajta.

A dán tapasztalatok, az EU kutatási irányai, a hazai innovációk és a fogyasztói trendek mind azt bizonyítják, hogy Magyarország számára is reális és elérhető cél egy olyan élelmezési rendszer kialakítása, amely egyszerre fenntartható, egészséges és versenyképes.

A NÉGYOSZ a konferenciával első lépést tett egy hosszú távú, szakmailag megalapozott stratégia felé. Az edukáció fontosságának jegyében pedig mindenképpen folytatjuk az Okosfehérje projektet – amelyhez várjuk az együttműködési lehetőségeket, további csatlakozókat és támogatókat is!

A munka most kezdődik – és közös felelősségünk, hogy Magyarország időben reagáljon a 21. század kihívásaira.

Az eseményen elhangzottak nem feltétlenül tükrözik az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete álláspontját.