Az EU megállapodott egyes növényi alapú élelmiszernevek betiltásáról: a „veggie burger” és a „kolbász” megmenekült

Az Európai Unió megállapodott egy olyan szavakat tartalmazó listáról, amelyeket a növényi alapú alternatívák esetében be fognak tiltani. Március 5-én, csütörtök délután az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság egyezségre jutottak arról, hogy összesen 31 szó használatát tiltják be.

A lista olyan, állatokhoz kapcsolódó megnevezéseket tartalmaz, mint a „csirke”, „marhahús” vagy „sertéshús”, valamint húsrészekre utaló kifejezéseket, például „mell”, „comb” vagy „alsócomb”. Az erősen vitatott, leíró jellegű kifejezések közül a „burger”, „kolbász” és „nuggets” továbbra is használható marad, azonban a „steak” felkerült a tiltólistára, csakúgy mint a „máj”, amelyet a tárgyalások során adtak hozzá.

A tárgyalások másik vitás kérdése az új élelmiszerek, például a sejttenyésztésen alapuló mezőgazdaság (celluláris agrikultúra) volt. Bár ezek a termékek még nem érhetők el az EU piacán, a társjogalkotók megelőző jelleggel ezekre is kiterjesztették a tilalmat.

A No Confusion Coalition – amelyet az Európai Vegetáriánus Unió (European Vegetarian Union, EVU) és a WePlanet vezet, és amely több mint 600 európai szervezetet (köztük a NÉGYOSZ-t is), civil szervezetet és élelmiszeripari vállalatot képvisel – komoly aggodalmát fejezte ki a „szükségtelen tilalom” miatt, és átfogó hatásvizsgálatot sürget a szabályozás jogi és piaci következményeiről.

Ugyanakkor a csoport üdvözli, hogy a leggyakoribb és legismertebb leíró kifejezések megmaradtak.

„Ez a döntés több uniós prioritással is ellentétes, például a versenyképesség növelésével, az innovációval, az élelmiszerbiztonsággal, a megfizethetőséggel, az egyszerűsítéssel és a gazdák magasabb jövedelmével. Érthetetlen, hogy döntéshozóink kitalált problémákkal foglalkoznak, miközben a világ válságokkal néz szembe. Örülünk, hogy a leggyakrabban használt szavak esetében valamennyi józan ész érvényesült, de 31 szó betiltása nem olyan cenzúra, amelyre az európaiak büszkék lehetnek” – mondta Rafael Pinto, az Európai Vegetáriánus Unió vezető szakpolitikai menedzsere.

„Reméljük, hogy a Bizottság, a Tanács és a Parlament átgondolja a ma elfogadott megállapodást, és jobban összehangolja prioritásait az uniós polgárok, gazdák és fogyasztók igényeivel. Ez a tilalom egyetlen gazdának sem segít. Egyetlen fogyasztó életét sem teszi jobbá. Azért létezik, hogy szűk politikai érdekeket védjen – semmi mást. Olyan dolgokat is betiltunk, amelyek még nem is léteznek. Több mint 600 szervezet és vállalat, valamint egy több mint 350 ezer állampolgár által aláírt petíció véleményét hagyták figyelmen kívül” – tette hozzá Rob de Schutter, a WePlanet kommunikációs vezetője.

„Ez a trilógus-megállapodás aggasztó jelzést küld Európa élelmiszeripara számára. Bár üdvözöljük, hogy néhány gyakran használt kifejezés továbbra is engedélyezett marad, az állatokhoz kapcsolódó elnevezések és húsrészek leírásának széles körű tiltása a növényi alternatívák esetében felesleges bürokráciát és piaci akadályokat teremt, miközben sem a gazdáknak, sem a fogyasztóknak nem segít. Mindez egy olyan időszakban történik, amikor az EU-nak éppen a versenyképességet és az innovációt kellene erősítenie. Arra kérjük a döntéshozókat, hogy működjenek együtt az élelmiszeripari vállalkozásokkal arányos és koherens szabályok kialakítása érdekében, amelyek támogatják az innovációt, a beruházásokat és a fenntartható élelmiszer-értékláncokat” – mondta Siska Pottie, az Európai Növényi Alapú Élelmiszerek Szövetségének (European Alliance for Plant-based Foods) főtitkára.

Jelentős piaci hatások várhatók

Az év elején a németországi növényi alapú iparági szövetség, a BALPRO kutatása azt becsülte, hogy egy teljes körű elnevezési tilalom Németországban önmagában több mint 250 millió eurós piaci veszteséget okozna. Egy nemrég készült elemzés – amely a SYSTEMIQ jelentésére épül – azt becsüli, hogy az ágazatra nehezedő szabályozási akadályok, köztük az elnevezési korlátozások, akár 56 milliárd euróval is csökkenthetik az EU-ban várható éves bruttó hozzáadott értéket 2040-re.

Civil szervezetek és vállalatok azt is kiemelik, hogy nem készült átfogó uniós hatásvizsgálat vagy nyilvános konzultáció, ami megdöbbentő hiányosság egy ilyen léptékű jogszabály esetében, amely az élelmiszerlánc teljes szereplőire hatással lehet – beleértve a termelőket, kiskereskedőket, vendéglátóhelyeket, éttermeket és a fogyasztókat.

A szöveg számos megválaszolatlan jogi és kereskedelmi kérdést is felvethet, ami több bírósági ügyhöz vezethet az EU különböző országaiban, attól függően, hogy a 27 tagállamban miként fordítják, értelmezik és alkalmazzák a szabályozást. 2024-ben az Európai Vegetáriánus Unió (European Vegetarian Union), a Francia Vegetáriánus Szövetség (European Vegetarian Union) és a francia kormány közötti ügyben az Európai Bíróság kimondta, hogy a meglévő jogszabályok már elegendőek a fogyasztók megtévesztésének megakadályozására.

Rafael Pinto szerint:
„Úgy tűnik, néhány döntéshozó nem volt elégedett a bírák józan észén alapuló és jogilag megalapozott elemzésével, ezért úgy döntött, hogy inkább a jogszabályt változtatja meg. Ez további kérdéseket vet fel az arányosság elvével és az EU jogrendszerének hatékonyságával kapcsolatban. Most akár több tucat nemzeti bírósági ügyet is láthatunk, amelyek éveken át húzódhatnak.”

Az sem világos, hogy az új jogszabály miként hat majd például:

• az élelmiszeriparban használt ízesítésekre, például a csirke- vagy baconízre, amelyeket több ezer hétköznapi termékben használnak – például tésztákban, chipsben, szószokban vagy levesekben;
• a hibrid termékekre, amelyek állati és növényi fehérjét kombinálnak, és egyre népszerűbbek olyan piacokon, mint Dánia vagy Hollandia.

Egy elszalasztott lehetőség

Ez a jogszabály eredetileg a gazdák helyzetének megerősítését célozta az élelmiszer-ellátási láncban. A szervezetek szerint azonban a folyamatot „eltérítette” egy elnevezési vita, amely nem növeli a gazdák jövedelmét, nem javítja a piaci hozzáférést, és nem foglalkozik az európai mezőgazdaság valódi strukturális problémáival: a tisztességes árakkal, a nagy kiskereskedelmi láncok dominanciájával és a helyi ellátási láncokba történő beruházások szükségességével.

„Mivel személyesen is gazdálkodói háttérből származom, szervezetként pedig közvetlenül beszéltünk gazdákkal és gazdaszövetségekkel is. A legtöbben ezeket az új szabályokat inkább figyelemelterelésnek látják a gazdák valódi problémáiról. Ez egy műanyag trófea egy olyan kultúrharcban, amelyet senki sem kért” – mondta De Schutter a WePlanet részéről.

Következő lépések

A társjogalkotók abban állapodtak meg, hogy a termelőknek három évük lesz a készletek kifuttatására és az új szabályokhoz való alkalmazkodásra a jogszabály hatálybalépése után. A szöveg technikai részleteit jövő pénteken véglegesítik.

Ezt követően az ügy a Mezőgazdasági és Halászati Tanács elé kerül szavazásra a tagállami miniszterek részvételével, majd egy végső szavazás következik az Európai Parlament plenáris ülésén.

A No Confusion Coalition részletesen meg fogja vizsgálni az elfogadott szöveget, és a jogalkotási folyamat végéig folytatja az egyeztetéseket annak érdekében, hogy tisztázásokat és – ahol lehetséges – módosításokat érjen el. A szervezet felszólítja a Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy ne támogassák a megállapodást, és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy sürgősen készítsen teljes körű hatásvizsgálatot.

A tiltólistán szereplő 31 szó

Marhahús; Borjúhús; Sertéshús; Baromfi; Csirke; Pulyka; Kacsa; Liba; Bárány; Juhhús; Juh; Kecske; Alsócomb; Bélszín; Hátszín; Hasaalja; Karaj; Bordák; Lapocka; Csülök; Szelet; Szárny; Mell; Comb; Szegy; Ribeye; T-bone; Far; Bacon; Steak; Máj.

Megjegyzések:

• A fenti kifejezések az angol nyelvű megállapodásban szereplő szavak fordításai. A hivatalos magyar fordítás a jogszabály magyar nyelvű megjelenésekor várható.
• A jelenlegi magyar jogszabályok szerint a „kolbász” szó a magyar élelmiszeripari használatban tiltott a növényi alapú termékek esetében.