Nincs több húsreklám Amszterdam utcáin

Májustól nem lesz már mindegy, milyen hirdetés villan fel egy amszterdami buszmegállóban vagy óriásplakáton. A holland főváros ugyanis olyan új szabályt vezet be, amely erősen korlátozza az állati eredetű termékek és fosszilis energiahordozók reklámozását a köztereken. Egy „klímavédelemhez kapcsolódó” reklámkorlátozásról van szó. Mit gondol erről a NÉGYOSZ? Olvass tovább a részletekért!

Mit tilt pontosan Amszterdam?

A városi tanács 2026. május 1‑től hatályba lépő rendelete értelmében:

Nincs több kültéri reklám hústermékekre vagy fosszilis tüzelőanyagokra az utcai óriásplakátokon, buszmegállókban és egyéb közterületi felületeken. A tilalom nem vonatkozik az üzletek kirakataira vagy saját helyi promócióikra, tehát a termelők, kereskedők továbbra is népszerűsíthetik portékáikat, csak nem akárhol.

Ez a lépés azt tükrözi, hogy egyre több döntéshozó ismeri fel: a környezetre káros termékek „láthatósága” nemcsak a fogyasztói választást befolyásolja, hanem a társadalmi normákat is alakítja. Hiszen a reklám nem csupán informál, hanem sokszor meghatározza, mi tekinthető „normának” vagy kívánatosnak.

A politikai indoklás szerint az élelmezési rendszer nagyjából a globális üvegházhatásúgáz‑kibocsátás egyharmadáért felelős, és ezen belül az állati eredetű termékek környezeti terhelése jelentősen magasabb, mint a növényi alapúaké. Ez a megközelítés jól illeszkedik azokhoz a nemzetközi klímavédelmi célokhoz, amelyek szerint radikális változásokra van szükség az élelmiszerfogyasztási szokásokban, ha el akarjuk érni a 2050‑re kitűzött karbonsemlegességet.

Nem csak Amszterdam

Hollandiában ugyan már 2024-ben is több város élt bizonyos, hasonló reklámkorlátozásokkal, Amszterdam azonban az első főváros a világon, amely ezt jogszabályba foglalva és célzottan vezeti be, kiterjesztve azt a húsokra is.

Ez a lépés egyértelmű üzenetet hordoz

• A közterületi kommunikáció felelősséggel jár, és a városi döntéshozók szerepe túlmutat azon, hogy csupán reklámfelületeket értékesítsenek.
• A láthatóság számít: ha az emberek főként erősen környezetszennyező termékek reklámjaival találkoznak, az megerősíti azokat a fogyasztási mintákat, amelyeket a tudomány szerint csökkenteni kellene.
• A növényi alapú élelmiszerek pozicionálása a közbeszédben nemcsak egészségügyi, hanem klímavédelmi szempontból is releváns.

Miért fontos ez Magyarország számára is?

Magyarországon, ahol még van mit tenni a növényi élelmiszergyártás és -fogyasztás erősítése érdekében, hasznos lenne párbeszédet kezdeményezni arról, hogyan tehetik hatékonyabbá a közterületi kommunikációt a helyi döntéshozók annak érdekében, hogy az segítsen elmozdítani a közvéleményt a fenntarthatóbb és egészségesebb szokások irányába.

Amszterdam lépése azt is hangsúlyozza, hogy a reklám társadalmi normaformáló eszköz. Az, hogy mit láthatunk a város utcáin, befolyásolja a társadalmi prioritásokat, és üzeneteket erősít.

A szabályozás eredménye nem csak annyi, hogy eltűnnek a bacont, gyorséttermek hamburgereit és az áruházláncok nyers húsait kínáló plakátok, hanem hogy a növényi alternatívákat kínáló cégeknek új lehetőségek nyílnak, mint pl. ezen a Haarlem-i plakáton. (Haarlemben 2022 óta él ez a szabályozás.)

A NÉGYOSZ álláspontja szerint a növényi élelmiszerek láthatóságának növelése nem csupán piaci, hanem társadalmi és környezeti érdek is. Bár a megközelítések különbözőek lehetnek Európa egyes országaiban, a növényi alapú élelmiszerek térnyerését ösztönözni szükséges, igazodva a helyi lehetőségekhez és adottságokhoz.

Ha te is elkötelezett vagy a növényi élelmiszerek, a növényi átállás mellett, és még nem írtad alá Manifesztónkat, akkor itt az alkalom. Kattints a linkre!

(A kiemelt kép forrása: amsterdam.explores instagram)