
580-szoros uniós támogatási különbség a növényi alapú élelmiszerek kárára
A The Guardian adta hírül, hogy egy friss elemzés komoly aránytalanságokra hívja fel a figyelmet az Európai Unió agrártámogatási rendszerében. A kutatás szerint 2020-ban a marha- és bárányhús-termelés 580-szor több támogatásban részesült, mint a hüvelyesek, miközben a sertéságazat közel 240-szer, a tejtermékek pedig 554-szer több forrást kaptak, mint például a diófélék és magvak. Mindez különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy a növényi alapú élelmiszerek térnyerését mind egészségügyi, mind környezeti szempontból egyre több tudományos ajánlás sürgeti.
Méretalapú rendszer, stratégiai célok nélkül
Az EU költségvetésének közel egyharmada a közös agrárpolitikán (KAP) keresztül jut el a gazdálkodókhoz. A forráselosztás azonban döntően a gazdaságok mérete alapján történik, nem pedig stratégiai, például fenntarthatósági vagy közegészségügyi szempontok mentén.
Ez a gyakorlat azt eredményezi, hogy az állati eredetű termékek előállítása jelentős versenyelőnyhöz jut, miközben a növényi alapú élelmiszerek, különösen a fehérjében gazdag hüvelyesek aránytalanul kevés támogatásban részesülnek.
A rejtett támogatások: a takarmánylánc hatás
A kép tovább torzul, ha figyelembe vesszük az állattenyésztéshez kapcsolódó teljes támogatási láncot. Az állati termékek előállítása jelentős földterületet igényel takarmánytermesztés céljából, és ezek a támogatások közvetetten szintén az állati fehérjék termelését erősítik.
A kutatás vezető szerzője, Anniek Kortleve hangsúlyozta: Csak úgy kaphatunk valós képet arról, milyen mértékben koncentrálódik a közpénz az állati eredetű élelmiszerekre, ha a reformok a közvetlen állattenyésztési kifizetések vizsgálata mellett kiterjednek a teljes pénzügyi áramlásra, beleértve a takarmánytermelés támogatását is.
A támogatások és a fenntarthatósági célok ellentmondása
A vizsgálat szerint 2020-ban a hús- és tejágazat összesen 39 milliárd euró támogatásban részesült, míg a gyümölcs- és zöldségszektor 3,6 milliárd, a gabonafélék 2,4 milliárd eurót kaptak. Ez az arány nem tükrözi azt a szakpolitikai irányt, amely egyre gyakrabban hangsúlyozza a növényi alapú élelmiszerek szerepét az egészségesebb és fenntarthatóbb étrendekben.
Független agrárszakértők szerint Európa fehérjegazdasága jelenleg nem működik fenntartható keretek között. A jövő agrár-élelmiszer politikájának integrálnia kellene a környezeti és közegészségügyi célokat is a támogatási döntésekbe.

Miért kulcskérdés ez a növényi alapú élelmiszerek jövője szempontjából?
A támogatási struktúra nem csupán a termelési viszonyokat határozza meg. Hosszú távon a piaci kínálatot, az innováció irányát és a fogyasztói választási lehetőségeket is befolyásolja. Ha a növényi alapú élelmiszerek, különösen a hazai és európai termesztésű hüvelyesek, nem részesülnek arányos támogatásban, az lassíthatja a fehérjeforrások diverzifikációját és az étrendi átmenetet.
A fenntarthatóbb, növényi fehérjékre épülő élelmiszerrendszer amellett, hogy környezeti kérdés, versenyképességi és élelmiszer-önrendelkezési ügy is.
A NÉGYOSZ álláspontja
A Növényi Élelmiszergyártók és -Forgalmazók Országos Szövetsége (NÉGYOSZ) szerint a növényi alapú élelmiszerek támogatása gazdasági és stratégiai szükségszerűség. Éppen ezért indítottuk el már több mint egy éve az Okosfehérje projektet, amelynek célja a hüvelyesek, mint növényi fehérjeforrások fogyasztásának népszerűsítése szakmai és edukációs eszközökkel. Hiszünk abban, hogy a növényi alapú élelmiszerek kulcsszerepet játszanak egy egészségesebb, fenntarthatóbb és versenyképesebb hazai élelmiszergazdaság megteremtésében. Álláspontunk szerint a támogatási arányok mielőbbi újragondolása szükségszerű, hiszen mindez a puszta számokon kívül arról is szól, milyen jövőt építünk az európai és a magyar élelmiszer-rendszerben.
Ha te is egyetértesz céljainkkal és törekvéseinkkel, és még nem írtad alá Manifesztónkat, ide kattintva megteheted!
Kiemelt kép forrása: Freepik/senivpetro