Élelmiszerkönyv, export és innováció – főbb tanulságok a Portfolio Agrárium 2026 panelbeszélgetésről
Ügyvezetőnk is részt vett a március 10-i Portfolio Agrárium 2026 konferencia kerekasztalában, „A Magyar Élelmiszerkönyv élelmiszeripart érintő módosításai – Idei várható élelmiszerpiaci és -kereskedelmi trendek, az élelmiszercsomagolás szabályozási és fenntarthatósági követelményei” címmel. Beszámolónk a panelbeszélgetésről az alábbi cikkben olvasható.
A rendezvényen a beszélgetőpartnerek sok témát érintettek, a rendelkezésre álló korlátozott idő ellenére sikerült a közönség számára betekekintést nyújtani az élelmiszerágazat kihívásaiba és legfrissebb eredményeibe, valamint szóba kerültek a legutóbbi Élelmiszeripari Pályázatok (ÉLIP) és várható hatásuk is.
A panel nevét adó Élelmiszerkönyv és az azt körülvevő változások fontos részét képezték a beszélgetésnek, mivel a növényi alapú helyettesítő termékek egyelőre „vákuumban” vannak ezen téren: a jelenlegi helyzet az, hogy a növényi alapú termékekre egyelőre csupán tiltások vonatkoznak, viszont az érdemi szabályozás hiányos.
Tagjaink és a növényi alapú szektor szereplői elsősorban jellemzően a hatékonyságnövelés és az energiahatékonyság fejlesztésére végeznek beruházásokat – ugyanakkor bízunk benne, hogy a közeljövőben lehetőség nyílik az új kategóriákba való belépésre is.
A beszélgetés alatt óhatatlanul felmerült a most folyamatban lévő uniós élelmiszer szabályozási vita: az egyeztetések jelenlegi állása szerint 31 különböző hússal kapcsolatos megnevezést terveznek majd tiltani. Ebben a témában ügyvezetőnk kifejtette, hogy a viselkedéspszichológia elvei szerint az ehhez hasonló tiltások nem hoznak semmilyen eredményt a vásárlók esetében, hiszen az ösztönzés elsősorban nem a megnevezéseken keresztül történik. Kiemelte emellett, hogy ez a tiltás nem jelent segítséget a húsipari termelőknek és a gazdáknak sem – hivatkozva a növényi italok megnevezéseit tiltó szabályozásra, amely szemmel láthatóan nem befolyásolta a kategória növekedését.
A kutatás-fejlesztés és az export piacok elérése is fontos részét képezték a beszélgetésnek. Az egyetemek kiemelt szerepével a K+F fontosságában minden résztvevő egyetértett – mint ahogy abban is, hogy a kreativitás, és az együttműködések alapjai már adottak.
Természetesen azt is látnunk kell, hogy európai szinten nagyon jó példák vannak, amit követni lehet és érdemes is. Ezzel kapcsolatban ügyvezetőnk a dán mintára hivatkozott, ahol a növényi alapú élelmiszerek és kutatás-fejlesztés jelentős állami támogatást kapnak Dániában, miközben az ország egy főre vetítve a világ egyik legnagyobb sertéstenyésztője.
Nincs már konferencia az AI hatásainak említése nélkül: amit mi látunk a NÉGYOSZ részéről, hogy a mi ágazatunk esetében az AI demokratizálja a fejlesztéseket.
Az export jelentősége végigkisérte a beszélgetést, hiszen ahogy a beszélgetőpartnereink is megállapították, a nehéz időszakokban és a hazai piac gyengélkedése idején a külpiacokon elért sikerek lehetnek a profitábilitás legfontosabb pillérei. Emellett ezen a versenypiacon való helytállás nagyon komoly hatással lehet egy cég hazai versenypiaci helyzetére.
A növényi alapú élelmiszerek esetében ez különösen igaz, hiszen ebben a szektorban az export piacok jellemzően jelentősen fejlettebbek a magyarnál.
Köszönjük a megtisztelő felkérést a Portfolio Agrárium konferencia szervezőinek!
Fotók: Portfolio