Aszálytól az árvízig – Hogyan segítik a növényi alapú élelmiszerek a magyar élelmiszeripar alkalmazkodását?
Szervezetünk ezzel a címmel tartott workshopot október 17-én a Magnet Közösségi Házban. A rendezvény arra hívta fel a figyelmet, hogy a növényi alapú élelmiszerek támogatása nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem stratégiai lépés a magyar élelmiszeripar rezilienciájának, alkalmazkodóképességének növelésére. Az éghajlati kihívások közepette a fenntartható és innovatív megoldások kidolgozása elengedhetetlen a jövő generációi számára.
Az eseményre kormányzati szereplőket, az élelmiszeriparhoz és táplálkozástudományhoz kapcsolódó szervezetek képviselőit, dietetikusokat, a növényi étkezést népszerűsítő séfeket és egyéb szakembereket hívtunk. A több mint 40 vendég 7 előadás és egy közös gondolkodást igénylő workshop segítségével járhatta körül ezt a rendkívül szerteágazó, mégis egy irányba mutató témát. A rendezvény a Danone támogatásával valósulhatott meg.
Összefoglaló cikkünkben igyekszünk a legfontosabb gondolatokat csokorba gyűjteni.
Zöld átállás leegyszerűsített üzenetekkel, nem működő megoldásokkal?
Dr. Gelencsér András levegőkémikusnak, akadémikusnak, és a Pannon Egyetem tanárának előadása a zöld átállás illúziójáról szólt, kiemelve, hogy a politikai kommunikáció gyakran leegyszerűsíti a komplex problémákat “egybites üzenetekre”, amelyek könnyen érthetők, de nem tükrözik a valós helyzetet, és torz megoldási intézkedéseket szülnek. A CO2-kibocsátás csökkentése fontos, ám a természet működése ennél bonyolultabb. Gyanút keltő jel, hogy talán nem jó irányba megyünk, mivel a csökkentést célzó intézkedések ellenére a kibocsátás a 2023-as adatok szerint nőtt, a fosszilis energiák arányát pedig 44 év alatt csupán 3%-kal sikerült csökkenteni. Az akkumulátor- és hidrogénforradalom sem biztos, hogy megoldást jelent, mivel az elektromos szállítási eszközök száma és kapacitása korlátozott, a hidrogén nagy mennyiségű előállítása pedig reálisan nem megvalósítható.
Aszályhatások és fenntarthatóság az élelmiszeriparban
Magyarország az Európai Unió szabályozásai alapján alakítja fenntarthatósági terveit, Dr. Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium élelmiszerláncért felelős helyettes államtitkára Aszályhatások és fenntarthatóság az élelmiszeriparban című előadásában azonban elárulta, hogy az iránymutatások sokszor csúszva vagy egyáltalán nem érkeznek meg. A helyettes államtitkár rámutatott, hogy az ország mezőgazdaságát súlyosan érintették az aszályok és az árvizek, és bár az átlagos vízkészlet bőséges, az elosztás, a fő mezőgazdasági területeink 90%-ának vízellátása nehézkes. Az időjárás változása miatt új növényfajták termesztésére lenne érdemes átállni. A változás nem feltétlenül szűkülő palettát jelent. Erre példának említette a kivipálinkát, hiszen pálinka csak itthon megtermő növényből készülhet, és már megterem a magyar kivi. A változás szükséges, új perspektívák nyílnak meg előttünk, csupán alkalmazkodni kell.
Mit tesz az Agrárminisztérium fenntarthatósági szempontból?
A helyettes államtitkár az Európai Bizottságban az élelmiszeriparra vonatkozó fenntarthatósági intézkedések terén született terveket “ambiciózusnak” nevezte, azonban sok esetben a szabályozás megszületésekor csúszás vagy elmaradás tapasztalható. A tervek között szerepel pl. az állatjólét javítása is, de a konkrét lépések eddig főként a haszonállatok szállítására és a kutyák-macskákra korlátozódtak. Jelenleg a forrásteremtés a fő feladat. Fontos témaként említette az élelmiszerpazarlást is, amely jelentős üvegházhatás-kibocsátással jár, ugyanakkor úgy látja, a HoReCa szektorban egyre több környezetbarát kezdeményezés (pl. lebomló csomagolás, fenntarthatóbb szállítás) jelenik meg.
A KAP (Közös Agrárpolitika) stratégiai terv keretein belül rendszeresen felmerül a növényi alapú élelmiszerek szerepe, helye. Az Agrárminisztérium Dr. Felkai Beáta Olga elmondása szerint arra figyel, hogy a szabályozásban, a pályázati kiírásokban hátrányt ne szenvedjenek ezek a termékek. Visszatérő kérdés pl. az adózás (NETA), illetve hogy a közétkeztetésben a növényi alapú élelmiszerek nagyobb arányban szerepeljenek, továbbá az is, hogy a fogyasztók ezt valóban annyira szeretnék-e, szükség van-e rá. Igyekeznek a szélsőséges véleményeket „levágni”, de ha van egy fejlesztési, szabályozási igény, azzal nyitottan foglalkozni.
Egy néző arra volt kíváncsi, hogy látható, hogy vannak olyan európai uniós országok, amelyek a növényi alapú élelmiszerek elterjedésében jóval előrébb járnak, és gondolkodnak-e Magyarországon egy nagy növényi stratégia megalkotásán, ami a gazdáktól a feldolgozókon át a közétkeztetőkig és a kereskedelemig, az áfacsökkentést is említve, a teljes egészet átölelné? A helyettes államtitkár elmondta, hogy ha kap olyan kezdeményezést, anyagot, ami alapján ezt el lehet készíteni, akkor természetesen nyitottak rá. Látják a kezdeményezések számának növekedését. A NÉGYOSZ létrejöttét is egy lépésnek tartja ebbe az irányba, az ügyvezetőt, Miskolczi Istvánt pedig számos alkalommal hívták és hívják egyeztetésre, és ezúton is köszöni az együttműködését.
A NÉGYOSZ szeretné, ha lenne egy magyarországi növényi alapú stratégia. A növényi alapú táplálkozás magyarországi elterjedésének támogatására 4 pontban fogalmaztuk meg a szerintünk szükséges intézkedéseket a Növényi Manifesztóban.
Egy másik néző érdekes témát vetett fel, és rákérdezett, hogy Magyarország nyitott-e az EU-n kívüli módszerekre, különösen a mesterséges intelligencia vízellátási problémák megoldásában, amelyet pl. egy olyan vízhiánnyal küzdő ország, mint India, sikeresen használ. Dr. Felkai Beáta Olga meg fogja kérdezni az Innovációs Minisztériumot, de nem valószínű, hogy sok új lehetőség közül adnak esélyt a választásra. A pénzhiányra is utalt, ám ez Indiában is jelentős tényező volt, mégis sikerült megoldásokat találni.
A klímaváltozás hatásai az élelmiszertermelésre és az árakra
Az éghajlati és mindenféle környezeti hatások, változások előbb-utóbb transzformálódnak az élelmiszerárakban, és ezek a hatások egyre gyakoribbak lesznek, így a mezőgazdaságra és élelmiszerárakra gyakorolt hatás is eszkalálódik. Ezt már Berezvai Zombor a Corvinus Egyetem egyetemi docense, a Gazdasági Versenyhivatal Versenyközgazdasági és Piackutatási Irodájának vezetője mondta A klímaváltozás hatásai az élelmiszertermelésre és az árakra c. előadásában.
A kormányzati kommunikációval ellentétben Zombor úgy látja, hogy a magyar mezőgazdaság számos szükséges input esetében (pl. kőolaj, műtrágya, növényvédő szerek) szorul importra. Tehát valójában a magasabb árat eredményező hatások az önellátásra törekvés mellett is begyűrűznek Magyarországra.
2022-es EU-s adatok szerint jelentős áremelkedés történt a nyerstej árában, valamint a növényi italok, mint a rizsital, egyre közelebb kerültek a tehéntej árához. Ez azt jelzi, hogy a növényi termékek jobban ellenállnak az árhatásoknak. Példának egy Alpro zabitalt hozott, amelynek a DM webshopban 2022 szeptembere óta ugyanannyi az ára. A KSH adatai alapján ez az időszak alatt a tehéntej ára átlagosan 8%-kal emelkedett.
Miért tud stabilabb lenni a növényi termékek ára?
A földterület méretétől és a technológiai fejlesztésektől függ, mekkora az időjárás hatása az árakra. A növényi termékek ára stabilabb lehet, mivel kevésbé függenek az alapanyagok árváltozásaitól. Kisebb a kitettség, mert kevesebb alapanyag kell ahhoz, hogy előállítsunk pl. egy liter szójatejet, mint egy liter tehéntejet. Ez azt is jelenti, hogy a legkedvezőtlenebb területeken nem kell termelni. Vissza tudunk adni területeket a természetnek. Illetve ha visszaesik a terméshozam, akkor sem lesz akkora árhatása, hiszen összességében tudjuk csökkenteni a keresletet, ami pedig egyensúlyozza, hogy globálisan pont nő a kereslet ezen termékek iránt. Ez lehetővé teszi, hogy kedvezőtlen környezeti hatások esetén is csökkentsük a termelést anélkül, hogy drasztikus áremelkedés következne be. Továbbá, a növényi termékek előállításában még jelentős fejlődési lehetőség rejlik, míg a hús- és tejipar már kiforrottabb. Ez a mérethatékonyság javítása révén a fogyasztói árak csökkentését is elősegítheti, amit pl. a Lidl esetében is látunk, ahol a növényi alapú termékek árai megegyeznek a hagyományos állati eredetűekével.
Politikai szempontból is előnyös, ha az élelmiszerárak nem függnek annyira a környezeti hatásoktól, és nem tudnak szélsőségesen kilengeni. Ha Magyarországon nem is, de Nyugat-Európában sok kormánynak nehéz időszakot okozott az egyre többe kerülő élelmiszer, és ez lecsapódik abban, hogy a választók mennyire támogatják az adott kormánypártokat.
Nézői kérdésre Zombor elmondta, hogy az igaz, hogy a tehéntej előállításához 14-szeres terület szükséges a növényi italokhoz képest, és míg a növényi italok funkcionálisan helyettesíthetik a tehéntejet, tápértékük eltér. A szójaital tápértéke hasonló a tehéntejéhez, míg a zab- és rizsital esetében vitaminokat kell hozzáadni. A vitaminok hozzáadásának környezeti terhelését nehéz megítélni, de nem jelentős, és a növényi alapú így is fenntarthatóbb marad, mint az állati tej.
Nagy-Britanniában készült egy kutatás, ahol azt nézték, milyen ételeket fogyasztanak vegán, vegetáriánus és egyéb étrendet követő emberek, és utána megnézték, hogy a teljes életciklus-elemzés alapján ezeknek a termékeknek mennyi a környezeti hatása. A fő konklúzió szerint valójában az a meghatározó, hogy mennyi húst eszik az ember. Minél kevesebbet, annál fenntarthatóbb az étrend. Az már mindegy, hogy a húst avokádóval helyettesíti vagy búzával, nem befolyásolja az eredményt.
Élelmiszerek környezeti lábnyoma, hogyan számítjuk ki és miért?
Szilágyi Artúr életciklus-elemző kutatómérnök Bolygónk határai, 9-ből 6-nál átléptük a határt – Élelmiszerek környezeti lábnyoma, hogyan számítjuk ki és miért? c. előadásában bemutatta a Föld bolygó egészségi állapotát meghatározó 9 kritikus tényezőt, amelyek közül már csak 3-nál vagyunk a fenntartható határon belül. Elmondta, hogy a környezeti lábnyom, az ökológiai lábnyom, a vízlábnyom és a karbonlábnyom nem ugyanazt jelenti. A környezeti lábnyom mindet magába foglalja. Egy átlag EU-s polgár környezeti lábnyoma 16 összetevőből áll össze. Az élelmiszer szinte minden környezeti problémában a legnagyobb hatású.
Az élelmiszerek környezeti hatásai kapcsán hangsúlyozta, hogy a fenntartható forrásból származó élelmiszereket kell választanunk, azonban a boltokban nehéz valóban fenntartható termékeket találni. Például a műanyag csomagolás előállításának környezeti terhe jóval kisebb, mint az alapanyagoké és magáé a bele csomagolt élelmiszeré, így a csomagolás elkerülése nem mindig jelent megoldást. Pl. a kígyóuborka miért van darabonként műanyagba csomagolva, egy tanulmányból az derült ki, hogy a műanyag csomagolás kibocsátása töredék része az uborka előállításáénak.
A NÉGYOSZ álláspontja, hogy nincs megbízható adat arról sem, hogy csomagolás nélkül hány uborka sérülne meg és válna eladhatatlanná, növelve ezzel az élelmiszerpazarlás mértékét.
A fehérjeátállás Európában
Az alternatív fehérjeforrások fejlesztése nemcsak egy technológiai innováció, hanem potenciális válasz a környezetvédelmi és társadalmi problémákra, amelyekkel szembenézünk. Miskolczi István, a NÉGYOSZ ügyvezetője A fehérjeátállás Európában, azaz hogyan alakítja át a növényi alapú étrend az élelmiszeripart címmel tartott előadást, amelyben bemutatta, mi történik jelenleg Európában a fehérjeátállás terén. Az alternatív fehérjeforrások alatt európai szinten jellemzően 3-féle dolgot értünk: növényi alapú fehérjeforrásokat, precíziós fermentáció segítségével átalakított anyagokból nyert fehérjét, és sejttenyésztéssel előállított húsalternatívákat. A NÉGYOSZ úgy véli, hogy a tenyésztett húsok bevezetésétől reálisan még messze vagyunk, ellenben a micélium (biomassza) alapú fermentációból, amikor gombafonalak alakítanak egy betáplált anyagot fehérjévé, 2-5 éven belül reálisan piaci termék is lehet.
Mi hiányzik Magyarországon, mire lenne szükség?
Európában vannak jó példák a növényi alapú termékek szabályozására. Dániában 2022-ben a növényi alapú termékek támogatására létrehoztak egy alapot 185 millió eurónak megfelelő összeggel, majd 2023-ban felépítettek hozzá egy növényi alapú akciótervet is, ami – ha van pénz, ha nincs – az irányt mindenképpen megmutatja. Franciaországban a hüvelyesek fogyasztását támogatják, mint alternatív fehérjeforrást, az Egyesült Királyságban egy olyan alapot hoztak létre, amely mindent vizsgál, aminek alacsony a környezeti lábnyoma, Írországban pedig egy csodálatosan nagy kezdeményezés indult, fermentációs technológiával olyan adalékanyagokat fejlesztenek, amelyeket a növényi élelmiszerekhez keverve jobb íz- és textúrahatást érnek el.
Németország kiváló példa, 38 millió euróval támogatják a fehérjeátállást, és ez nem csak a növényi alapú termékek népszerűsítésére, fejlesztésére és gyártására fordítódik, az összegből 20 millió kifejezetten a farmerek és gazdák átállását segíti. Csehországban a növényi italok áfáját a hagyományos tejekével azonos szintre hozták. Németország, az Egyesült Királyság és Hollandia nagyon komoly kutatási projektet indított el a sejtalapú húsalternatívák tenyésztésére. Ausztria, Svédország, Finnország és ismét az Egyesült Királyság pedig a fermentációra helyez nagy hangsúlyt.
A „Strategic Dialogue on the future of EU agriculture” szerint a változás ideje elérkezett, és az élelmiszer-értékláncban való együttműködés elengedhetetlen. Koherens politikai intézkedésekre van szükség a szinergiákhoz. A célok eléréséhez a kormányoknak, a civil társadalomnak, az üzleti szférának és a nemzetközi szervezeteknek együtt kell működniük.
Magyarországon még nincs ilyen szabályozás, támogatás, átállási alap, és nem vagyunk az innováció élvonalában sem. De így is szuper cégek és nagyon jó kezdeményezések vannak nálunk a növényi alapú termékek területén. Fermentációban és sejttenyésztett húsokban azonban nem tudunk olyanról, aki részt venne ilyen projektben. Az európai országok már elindultak, valamilyen stratégiát követve, technológiát alkalmazva határozottan haladnak. A Manifesztó, amelyet a NÉGYOSZ megfogalmazott, lehetne a következő lépés egy nemzeti növényi stratégiaként, és tudná garantálni valamilyen irányba országunk elköteleződését is.
Ami az áfa témakörét illeti, az európai uniós országok zömében elkezdték a növényi élelmiszerek áfájának mértékét legalább szintre hozni. A NÉGYOSZ szerint a növényi alapú élelmiszereket közétkeztetésben, iskolákban, kórházakban elérhetővé kellene tenni. Fontos, hogy ez egy összefogás legyen, mert ha mindannyian a magunk irányába kezdjük el húzni a kötelet, akkor semmi nem fog változni és nem várható haladás sem.
Zöldkommunikáció az élelmiszeriparban
Magyarországon büntetéskultúrában élünk, ami azt jelenti, hogy változtatásokra általában csak fenyegetettség esetén kerül sor – mondta Szöllősi Réka független élelmiszerpolitikai elemző előadása felvezetésében. A Fenntarthatósági Jelentés kötelezettsége óta sok vállalat kezdett el foglalkozni a zöldkommunikációval, azonban ezt csak akkor tudják korszerűen és jogszerűen végezni, ha tisztában vannak saját fenntarthatósági hatásaikkal, beleértve a környezeti, szociális és táplálkozási aspektusokat is. A vállalatoknak azokon a területeken kell kommunikálniuk, ahol a legnagyobb zöldhatást tudják elérni. Meg kell ismerniük a teljes környezeti hatásukat ahhoz, hogy környezeti állításokat tehessen a fogyasztók felé.
A zöldkommunikációnak az is része, amit elhallgat a vállalat. A fogyasztók gyakran azt hiszik, hogy a zöld csomagolású termékek környezettudatosak, pedig a csomagolás környezeti hatása eltörpül a termékéhez képest, így nem minden „zöld” csomagolás mögött található valóban környezettudatos termék.
A greenwashing jelentős gazdasági károkat okozhat, mivel a pénzügyi szektor tévesen zöldnek árazhat be vállalati működéseket és értékpapírokat, ami visszahúzó hatással lehet a gazdaságra. A transzparencia fontos, a vállalatoknak a számok és adatok alapján kialakított üzeneteiket elérhetővé kell tenniük a fogyasztók számára. Két uniós jogszabály foglalkozik ezzel, ám a most várható új szabályozások révén a cégek nem tudják majd valós mérések nélkül zöldnek feltüntetni magukat.
Új táplálkozási ajánlások
Lovasné Bíró Barbara, élelmiszeripari szakértő, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének tagozati titkára Új táplálkozási ajánlások c. előadásában elmondta, hogy a táplálási ajánlások írásos, adatközpontú, tápanyagközpontú megközelítése mára eljutott az élelmiszerajánlások és azok grafikus, infografikus megjelenítéséig, ami a nem igazán hozzáértők számára is könnyebben átlátható és értelmezhető.
2050-re várhatóan 9 milliárd ember lesz a Földön, ami megduplázza a fehérje iránti keresletet, miközben a klímaváltozás és más tényezők veszélyeztetik az élelmiszerbiztonságot. Fontos, hogy aktívan lépjünk fel az éhezés és az alultápláltság ellen. Ezek nem jövőbeli, hanem jelenlegi problémák, kb. 800 millió ember érintett bennük.
Az EU arrafelé tereli tagállamait, hogy vegyék figyelembe a fenntarthatóságot a táplálkozási ajánlások kidolgozásánál. A német, az osztrák és az északi országok megújult táplálkozási ajánlásait összegezve az rajzolódik ki, hogy egyetlen ajánlás sem mondja azt, hogy hagyjuk el teljesen az állati eredetű élelmiszereket, de azt mind hangsúlyozza, hogy együnk több zöldséget, gyümölcsöt, hüvelyest és teljes kiőrlésű gabonát. Az állatiakból jó minőségű, helyi termékeket válasszunk, minimalizáljuk a feldolgozott, magas só-, cukor- és zsírtartalmú ételeket.
Ezeken kívül a mozgás és a pihenés fontossága, valamint az étkezés és az ételkészítés élménye is kiemelt fontosságú mindhárom ajánlásban. Lehet, hogy ezeket már nem is táplálkozási, hanem fenntarthatósági szempontokat is figyelembe vevő életmód-ajánlásoknak kellene nevezni, annyi mindent magukba foglalnak már.
Workshop: SWOT analízis
A Hogyan járulhat hozzá a növényi alapú étrend elterjedése az élelmiszeripar fenntarthatóságához és a klímaváltozás mérsékléséhez Magyarországon? fő kérdés mentén a jelenlévőkből csapatokat alkotva elkészíttettünk egy SWOT analízist. 5 csapat lelkesen elemezte a helyzetet, és összeszedte az Erősségeket, Gyengeségeket, Lehetőségeket, Veszélyeket és fogalmazott meg Következtetéseket. Az eredmények csoportos elemzését utólag megosztottuk a résztvevőkkel.