Az EU jövője a növényi alapú élelmiszerek tükrében

Beszámoló a brüsszeli EU Action Plan for Plant-based Foods konferenciáról

Június 11-én Brüsszel adott otthont az EU Action Plan for Plant-based Foods (A növényi alapú élelmiszerekre vonatkozó európai uniós cselekvési terv) című rendezvénynek, amely egyértelműen jelezte: a növényi alapú élelmiszerek előretörése immár megkerülhetetlen téma az európai élelmiszerpolitika alakításában. A rendezvény teltházas volt, a nagy érdeklődés pedig jól mutatta a szakmai, kormányzati és civil szereplők fokozódó aktivitását. Ugyanakkor a növényi alapú szektor a politikai napirendben még mindig nem kapja meg azt a figyelmet, amelyet gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi jelentősége indokolna.

A növényi alapú étrend előretörése már nem divatkérdés, hanem átfogó válasz több globális kihívásra. Tehát ez a kérdés gazdasági, egészségügyi és környezetvédelmi szükségszerűség.

Az esemény általános üzenete egyértelmű volt: a növényi alapú élelmiszerek térnyerése nemcsak a fenntarthatóságról szól, hanem komplex válasz az Európai Unió számos, egymással összefonódó kihívására:

• az élelmiszerbiztonságra és az önellátás fokozására,
• a gazdák helyzetének stabilizálására,
• a klímaváltozás hatásainak mérséklésére,
• az egészségügyi kiadások csökkentésére,
• és a fogyasztói választás bővítésére.

De lássuk, mi mindenről esett szó a számos szakmai előadásban:

Versenyképesség és biztonság: új kulcsszavak az EU-s agrárpolitikában

Az élelmiszerrendszer jövője nemcsak fenntarthatósági, hanem versenyképességi kérdés is. Az ellátási láncok egyre nagyobb globális kockázatoknak vannak kitéve: műtrágya- és takarmányimport-függőség, geopolitikai feszültségek, logisztikai sérülékenység.

A növényi alapú termelés egyik legnagyobb előnye abban rejlik, hogy csökkentheti ezt a kitettséget:

• kevesebb importált inputanyagra van szükség,
• hatékonyabb földhasználatot tesz lehetővé,
• és hozzájárul a klímacélok teljesítéséhez.

A növényi fehérjeforrások helyi termelése erősítheti az EU élelmiszer-önrendelkezését, miközben gazdasági növekedést és új munkahelyeket is teremthet a mezőgazdasági és feldolgozóipari szektorban.

A fehérjetranszformáció elkerülhetetlen

Jelenleg az állati fehérjék dominálnak az európai étrendben, a növényi alternatívák pedig szerkezeti hátrányban vannak. A mostani rendszer továbbra is erősen támaszkodik az importált takarmányra (pl. szója), miközben az EU számos területe alkalmas lenne hüvelyesek, fehérjedús növények termesztésére is.

A fehérjetranszformáció az a folyamat, amikor a társadalmak és az élelmiszerrendszerek az állati eredetű fehérjéktől (hús, tej, tojás, hal), a fenntarthatóbb, növényi, alternatív vagy új típusú fehérjeforrások felé mozdulnak el (hüvelyesek, gabonák, olajos magvak, algák, fermentációs fehérjék, rovarfehérje stb.)

A fehérjetranszformáció elkerülhetetlen. De mire van szükség a sikerességéhez?

1. Ösztönözni kell a helyi növényi fehérjetermelést.
2. Csökkenteni kell az adminisztratív és piaci akadályokat.
3. Célzott beruházásokkal kell segíteni a feldolgozóipar bővítését.

Társadalmi elfogadottság, szokások és félelmek

Mint minden változásnál, itt is felmerülnek aggodalmak, ellenérzések. A fogyasztók és a termelők egy része még mindig szkeptikus. Milyen tényezők állnak az ellenállás mögött:

• a kulturális szokások,
• a hosszú távú beruházásoktól való félelem,
• valamint a gazdasági bizonytalanság.

A szakértők hangsúlyozták: „A változást nem lehet kikényszeríteni, de lehet segíteni világos ösztönzőkkel, edukációval és stabil gazdasági háttérrel.”

A fogyasztói tudatosság növelése kulcsszerepet játszik a társadalmi elfogadottság erősítésében.

Az egészségügyi dimenzió

A táplálkozás kérdése sokkal több, mint egyéni döntés és személyes életmód kérdése. A helytelen táplálkozás jelenleg évente több mint 1,7 millió halálesethez és 282 milliárd euró egészségügyi kiadáshoz vezet az EU-ban. Tehát a téma nagyon is társadalmi jelentőségű, közügy.

A növényi alapú étrend elterjedése jelentősen mérsékelhetné:

• a szív- és érrendszeri betegségek,
• a cukorbetegség,
• és egyéb krónikus problémák kockázatát.

Az egészségesebb élelmiszerkörnyezet kialakítása tehát nemcsak egyéni, hanem rendszerszintű egészségügyi haszonnal is járna.

Ajánlások és szakpolitikai javaslatok

A konferencián számos konkrét szakpolitikai ajánlás is elhangzott, amelyek megvalósítása elengedhetetlen lenne az áttöréshez:

1. A Közös Agrárpolitika (CAP) reformja

A jelenlegi CAP nem ösztönöz kellően a fenntartható fehérjeátállásra. Szükséges lenne:

• hosszú távú modellezésre és adatvezérelt döntéshozatalra,
• az organikus termelés tapasztalatainak hasznosítására,
• teljesítménymutatók kidolgozására a növényi szektor fejlődésére is.

Amennyiben most megfelelő előkészítés történik, a 2026 utáni CAP-ciklusban már megjelenhetnek célzott növényi alapú ösztönzők.

2. Oktatás, fogyasztói tudatosság, címkézés

Az edukáció kulcsa nem a boltban, hanem már az oktatásban kezdődik. Ennek fejlesztésére szükség lenne:

• iskolai és közösségi táplálkozási programok megerősítésére,
• egységes EU-s definíciókra (pl. „vegetáriánus”, „növényi alapú”),
• fejlettebb front-of-pack címkézési rendszerekre.

A húsipari termékeken elhelyezett egészségügyi figyelmeztetésekről folyó vita is mutatja: a kommunikációs keretrendszert is újra kell gondolni.

3. Az értéklánc teljes bevonása

Nem elég a termelőt vagy a fogyasztót támogatni, az egész élelmiszerláncot be kell vonni. Elengedhetetlen a kiskereskedelmi szereplők aktív közreműködése. Itt került említésre a dán példa követendőként, amely bevonta a kiskereskedelmi szektort ötletadó partnerként.

4. Támogatási struktúrák újragondolása

Az átállás során kiemelt figyelmet kell fordítani a gazdasági kockázatok mérséklésére. A fenntarthatóbb termelésre való áttérés csak akkor lehet sikeres, ha a gazdák számára is kiszámítható jövőt kínál. Ehhez olyan új ösztönzőkre van szükség, amelyek stabil jövedelmet biztosítanak számukra az átmenet idején is. Különösen fontos elkerülni, hogy az új termelési modellek ismét monokultúrás zsákutcákba vezessenek. A sokféleség, a rugalmasság és a környezetbarát gyakorlatok egyensúlya adhat hosszú távú stabilitást.

Az átállás célja nem pusztán a túlélés lehetőségének fenntartása, hanem az, hogy a gazdák fejlődési pályára állhassanak, új lehetőségeket találjanak, és aktív haszonélvezői legyenek a megváltozó élelmiszerrendszernek.

A tervezet: iránytű az EU számára

Az eseményre időzítve jelent meg a Blueprint for an EU Action Plan for Plant-Based Foods (A növényi alapú élelmiszerekre vonatkozó uniós cselekvési terv tervezete), amely több mint 130 szervezet összefogásával készült. A dokumentum részletesen összefoglalja, miért lenne szükséges az EU-nak 2026-ig hivatalosan elfogadnia egy átfogó akciótervet a növényi alapú élelmiszerekre.

A tervezet hangsúlyozza:

• az élelmiszerbiztonság erősítésének fontosságát,
• a gazdák megerősítését és a belső EU-ellátás fokozását,
• az ágazat versenyképességének növelését célzott finanszírozással,
• valamint az egész értékláncot lefedő együttműködési modellek kialakítását.

Az akcióterv nemcsak célokat, de részletes szakpolitikai javaslatokat is kínál, konkrét irányokat adva a döntéshozóknak a 2026-os uniós ciklus előtt.

Az EU most történelmi pillanat előtt áll

Ha az Európai Unió időben cselekszik, globális vezető szerepet tölthet be a növényi alapú élelmiszerek fenntartható fejlődésében egyszerre védve a környezetet, az emberek egészségét és a gazdasági stabilitást.