Színvonalas szakmai előadások a MOTE 1. kongresszusán

Teltházzal, sőt túljelentkezéssel zajlott le a MOTE 1. kongresszusa, amelyen színvonalas szakmai előadások sorát hallhatta a közönség.

Mi is az a MOTE?

A Magyar Egészségmegőrzési és Életmódorvostani Egyesület (MOTE) 2021 tavaszán alakult azzal a céllal, hogy mint hazai egészségügyi szervezet – az amerikai testvérszervezettel együttműködésben – magyar nyelven elérhetővé tegyék a legújabb evidenciákat ezekben az időkben, amikor a krónikus betegségek világszerte egyre jobban terjednek. Tagjaik orvosok, dietetikusok, növényi táplálkozási szakértők, akik felismerték, hogy a legtöbb megbetegedés és halálozás mögött a helytelen táplálkozás és életmód áll, és azt látják, hogy a hagyományos orvoslással nem csökkenthető a betegek száma, sőt, egyre több a beteg és egyre fiatalabb korban. Megoldásnak tekintik, hogy pácienseinket ne csak tünetileg kezeljék, hanem az életmódváltoztatás segítségével gyógyítsák őket a szükséges gyógyszeres és egyéb terápia mellett, mintegy kitágítva, teljessé téve a hagyományos orvosi modellt.

A MOTE 1., kétnapos kongresszusát tartotta 2023. decemberében. A kezdeményezés céljairól és a jövőbeli tervekről Dr. Csépes Tímea, elnökségi tag számolt be nekünk:

„Az elsődleges célunk az volt, hogy a kollégákat és laikusokat tájékoztassunk a helyes életmód pilléreiről, és arról, hogy az életmódorvoslásnak igenis van helye a nyugati orvoslásban. A kollégákra jellemző, hogy átsiklanak az életmódváltásról szóló ajánlásokon, mert nem gondolják, hogy a páciensek hajlandók változtatni. Az volt a célunk, hogy olyan előadói gárdát hívjunk össze, akik minden pillért végigjárva bemutatják, hogyan érdemes nekikezdeni és milyen eredményeket lehet elérni az életmódváltással.

A másik célunk az volt, hogy itthon, magyar nyelven is le lehessen tenni a nemzetközi életmódorvostani vizsgát. A vizsga egyik feltétele, hogy a vizsgázók legalább 10 óra jelenlétet teljesítsenek valamilyen, a témában releváns kongresszuson. Ez volt az első alkalom, hogy a vizsgázók Magyarországon teljesíthették ezt a 10 óra jelenlétet és a kongresszus helyszíne egyben a vizsgának is helyt adott.

Kb. 80-100 főre terveztük a maximális létszámot a kongresszuson, ehhez képest 187 regisztráció futott be. Ez nagyon jó visszajelzés volt számunkra, hogy milyen sok embert érdekel ez a téma. Elégedettek vagyunk, úgy érezzük, hogy színvonalas kongresszust sikerült szerveznünk.”

Dr. Csépes Tímea, a MOTE elnökségi tagja

A kongresszusról készítettünk egy összefoglalót a növényi élelmiszerek, növényi étkezés szempontjából. Cikkünk Pintér Dóra beszámolója alapján készült.

6 életmód-pillér

A szakmai előadások a 6 életmód-pilléren (Táplálkozás, Függőségek, Fizikai aktivitás, Társas kapcsolatok, Alvás- és Stresszmenedzsment) mentek végig, de kaptunk gyakorlati útmutatásokat (workshopok) és személyes tapasztalatmegosztásra is sor került. Ezekkel párhuzamosan, más szekciókban, aki szeretett volna, jógázhatott vagy tanulhatott mindfulnesst a gyakorlatban. Az életmódorvostan két meghatározó, amerikai képviselője, Dr. Dean Ornish és Dr. Michael Klaper élő bejelentkezésben szólt a hallgatósághoz.

Az előadások mindegyikéből hoztunk egy-egy rövid összefoglalót.

1. Pillér: Táplálkozás / Miért pont a növényi étrend?
   Dr. Szabó Zoltán Phd (sportdietetikus, egyetemi docens)
   
   Aki ismeri Dr. Szabó Zoltán előadásait, most is a klasszikus formáját kapta. Bemutatta az orvos kollégáknak a legfontosabb táplálkozási rizikófaktorokat (alkohol, magas sóbevitel, alacsony teljes kiőrlésű gabona-, gyümölcs-, olajos mag-, zöldségfogyasztás), amelyek miatt fontos a több növényi alapú élelmiszer fogyasztása. Ismertette a növényi alapú étrendnek a prevencióban betöltött szerepét, belefoglalva, hogy a tanulmányok szerint milyen betegségektől véd. Az étrend valós „buktatóiról” is beszélt.
   
   Akár 10 évvel is meghosszabbítható az életünk, ha több növényi alapú élelmiszert, kevesebb húskészítményt és cukrot fogyasztunk. Aki 80 éves korában kezdi alkalmazni a változtatásokat, az is átlagosan 3,4 életévet nyerhet vele.
   
   
2. Pillér: A testmozgás fontossága
   Rebecca Deutsch (amerikában élő személyi edző, az Amerikai Életmódorvostani Társaság egyik menedzsere)
   
   Alapvetően a mozgás fontosságáról beszélt a saját életútján keresztül, de itt sem volt megkerülhető téma, hogy hogyan érdemes mellette táplálkozni, milyen sokat számított a növényi alapú étrend abban, hogy a legjobb formáját tudja hozni. Kockázatként kiemelte az alkoholfogyasztást, amely jelentősen visszaveti a sportteljesítményt. Kiemelte továbbá a testmozgás pozitív hatását a szorongás ellen.
   
   
3. Pillér: Alváslét, Alváskultúra, Életmód
   G. Németh György (egyetemi docens, Benyovszky Orvosi Központ igazgatója)
   
   Az alvás egy nagyon fontos és szenzitív életmódterület. Sokan nehezen alszanak el vagy éjjel felébrednek, ami kihat az egészségre. A COVID óta jelentősen megnőtt az alvásproblémák (főleg a rémálmok) száma. Az igazgató, egyetemi docens elmondta, összesen 120 féle alvásbetegséget tartanak számon.
   
   Az, hogy hogyan ébredünk reggel, meghatározza az egész napunkat. Fontos, hogy milyen matracon alszunk (a férfiaknak és a nőknek más-más matracra van szükségük az ágyban), valamint ügyelni kell az ideális páratartalomra és a hőmérsékletre is a szobában (kb. 18-20 C°).
   
   
4. Pillér: Függőségek kezelése
   Dr. Kapitány-Fövény Máté Phd (klinikai szakpszichológus)
   
   Több mint tíz éve foglalkozik szenvedélybetegekkel, mind a terápiás ellátás, mind az addiktológiai kutatás területén. Emellett újszerű, játékalapú prevenciós programok kidolgozását vezeti. A függőség mibenlétét így fogalmazta meg: „Ha az ember kiábrándul az értékekből, akkor az élvezetekbe menekül.”
   
   A klasszikus függőségek mellett (alkohol, cigaretta, drog) beszélt a digitális addikcióról is. Elsőre nem is gondolnánk, de ez a téma is kapcsolódik az egészséges táplálkozáshoz, ugyanis a függőséggel az emberek valamilyen hiányt pótolnak. Ha egyedül érzik magukat, önstimulációra hajlamosak, amelyhez valamilyen addiktív szert választanak, de ilyenkor jellemző a túlevés is, vagy az evés közbeni „háttér-tévézés”.
   
   
5. Pillér: Társas kapcsolatok és az egészség
   Dr. Piczkó Katalin (Pszichiáter, párkapcsolati szakértő, tréner, coach, a Szeretetkert programjának kialakítója)
   
   Ezt az életmódpillért többen is az első és legfontosabb helyre tették, mivel a kapcsolatok és a kötődés az élet forrása. Szoros összefüggés van a gondolataink, érzéseink és az anyagi világ között. Minden ember esetében fontos kérdés, hogy mit kezd a benne élő „belső gyermekkel” és „belső kritikussal”. Mindenki az egységélményt keresi, erre vágyunk, ez gyógyít minket. Az édesanyánkkal való kapcsolatunk ebben a legmeghatározóbb, a vele való kapcsolatunk kihat a párkapcsolatainkra is.
   
   
6. Pillér: Az érzelmi jóllét fontossága, stresszkezelés módjai
   Dr. Szentgyörgyi Barbara (Holisztikus szemléletű háziorvos szakorvos, képesített életmódorvos, a MOTE elnöke)
   
   A magány érzése jelentősen rontja az életminőséget, az egészséget és csökkenti az élet hosszát is. Egy 148 tanulmányra épülő metaanalízis szerint a szociális izoláció egészségre gyakorolt káros hatása napi 15 szál cigaretta ártalmasságával egyenértékű. Ártalmasabb a mortalitás szempontjából, mint az elhízás, mozgásszegény életmód vagy a rendszeres alkoholfogyasztás.
   

A szakértő szerint a stresszkezelés fő lehetőségei:

• Meditáció, Relaxáció, Mindfulness
• Megfelelő alvás, Egészséges táplálkozás
• Testmozgás, Természetjárás
• Játék, Tánc, Hobbi
• Szociális kapcsolódás
  

A szakorvosi területek előadásai

Érdemes néhányat megemlítenünk a szakorvosi területek előadásai közül is, hiszen a NÉGYOSZ által képviselt növényi étrendet számos aspektusból érintik ezek a kapcsolódó területek is.

Dr. Márky Ádám mentőorvos, mindfulness tréner előadásában elhangzott, hogy

a világ folyamatosan azt várja tőlünk, hogy belégzésben legyünk,

azaz mindig jobbak és jobbak legyünk, ez a társadalmi norma jelenleg. De meg kell tanulnunk kilélegezni is, hiszen az állandó belégzésben fulladozunk. A táplálkozásunk terén is azt várjuk, hogy a keretek, a valóság alkalmazkodjanak hozzánk, nem pedig mi alkalmazkodunk a keretekhez. Van azonban egy pont, ahol már nem tudjuk a valóságot manipulálni.

Dr. Pilling János pszichiáter, egyetemi docens, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének oktatási igazgatóhelyettese a motivációs kommunikációról, mint a terápiás együttműködés serkentőszeréről beszélt. Kiemelte, hogy a páciens saját belső céljai állnak a motiváció középpontjában és ennek megerősítése. Fontos, hogy ne győzködjük a pácienseket, hanem segítsünk neki megtalálni a saját motivációját és belső erőforrásait a változáshoz. A döntés a páciens kezében van, és a tervezés során a kettős kötés és a részletes harmonizálás segíti a hétköznapokban való sikeres változást. Nehéz változtatni, mert a kezdeti lelkesedés után jönnek a nehézségek és veszítünk a motivációnkból.

Együtt(nem)működési arányok:

• A ki nem váltott receptek aránya: 20%. A kiváltott, de soha nem használt gyógyszerek aránya: 10%. Az előírttól eltérő adagolás használata: 50-60%.
• Életmódbeli előírások be nem tartása: 80-90%
• Magyarországon a cukorbetegek (2-es típusú) 77%-a saját bevallása szerint sem tartja be az orvos által javasolt étrendet.
• A krónikus betegek csupán 3,5-7,5%-a folytat az orvosi ajánlásnak megfelelő, egészséges életmódot.

Az úton természetesen ellenállás fog jelentkezni a pácienseknél, nekik kell dönteniük, hogy minden maradjon-e a régiben, vagy hajlandóak változtatni. Meg kell értetni velük, hogy a visszaesés egy teljesen normális jelenség, de lehet utána továbbmenni a fejlődési úton. A hagyományos konzultáció helyett a motivációs interjú bevezetését javasolja, amely az esetek 80%-ában hatékonyabb.

Hol a leghatékonyabb a motivációs interjú?

• káros szenvedélyektől való leszokásban,
• testsúly csökkentésében,
• testmozgás fokozásában,
• koleszterinszint és vérnyomás csökkentésében.

A motivációs interjú növeli a bizalmat a páciens részéről az orvosban, a szándékát arra, hogy változtasson, és az elkötelezettséget a kezelés iránt.

Dr. Kolozsvári László családorvos, a Debreceni Egyetem tanszékvezetője Életmódorvoslás a családorvosi gyakorlatban címmel említette előadásában, hogy az állapotfelmérő kérdőív olyan hosszú, hogy ki sem töltetik a háziorvosok a páciensekkel. A sok kérdés között azonban csak egyetlen érinti a táplálkozást: „Milyen gyakran fogyaszt zöldséget vagy gyümölcsöt? a) Minden nap b) Nem mindennap”. Nyilvánvalóan mindenki azt válaszolja erre, hogy minden nap, de ebből nem tudunk meg túl sokat a táplálkozásról. Ezzel szemben az életmódorvostan kérdőíve rövidebb és jól összeállított kérdéseket tartalmaz, amiből többet megtudhat a kezelőorvos a páciens életmódjáról.

Dr. Tobias Schmidt Hansen, a Dán Életmódorvostani Társaság elnöke elmondta, hogy az életmódorvostan klinikai gyakorlatban történő alkalmazása nagy kihívást jelenthet. Az információgyűjtés, a motivációs kommunikáció és a megfelelő eszközök kiválasztása egy rövid konzultáció során strukturált megközelítést igényel. Minden orvosnak meg kell találnia a saját módját az „életmód-gyógyszer” felírásának.

Megosztotta a saját életmód-orvoslási eszköztárát:

Általában a reggelivel kezdi a táplálkozás átalakítását a pácienseknél, mert az a legegyszerűbb (a tipikus dán reggeli telített zsírokkal teli, sok sajtot fogyasztanak). Ehelyett egy reggeli zabkásával viszont már csökkenhet a vérnyomás, a koleszterinszint, csökkenhet a testsúly, a gyulladások, javíthatja az emésztést és csak 2-3 percbe telik naponta.

Minden páciensének javasolja 1 marék olajos mag fogyasztását naponta. 28 g/nap fogyasztása összefüggésbe hozható:

• 21%-kal alacsonyabb szív-és érrendszeri betegségek kockázatával
• 15%-kal alacsonyabb rizikóval a daganatos betegségek esetén
• 39%-kal kisebb mortalitással a 2-es típusú diabétesz esetén

Dr. Kiss Eszter, gasztroenterológus az emésztőszervi betegségek életmódváltozással történő kezeléséről beszélt. Immunrendszerünk körülbelül kétharmada a beleink mentén található és az emésztőrendszerünk a pszichoszomatika elsődleges kivetülési helye is. Betegségeink kialakulásában pedig az életmódunknak sokkal nagyobb szerepe van, mint a génjeinknek.

Dr. Benkovics Júlia szülész-nőgyógyász beszélt a PCOS (policisztás petefészek szindróma) és a táplálkozás kapcsolatáról. Összefüggésben van az inzulinrezisztenciával (IR), mivel PCOS esetén bizonyítottan sérül az inzulinérzékenység. Az egészséges táplálkozás mellett fontos a rendszeres testmozgás (legalább heti 150 perc sport: kardio és ellenállásos edzések is). Egy érdekes adat, hogy minden felszedett plusz kg 11%-kal növeli az emlőrák kockázatát.

Dr. Lengyel Boglárka gyermekorvos elmondta, hogy sajnos az orvosi továbbképzéseken kifejezetten negatívan beszélnek a vegetáriánus és vegán étrendről szakmai háttértudás nélkül. Ilyen ellenérvek is hangzottak már el például: soványabb gyermekek, gyakoribb étkezési zavarok, fehérjebevitel-probléma, csökkent hasznosulás, kevesebb kalcium, gyakoribb csonttörések, vas- és cinkhiány kialakulásának kockázata, alacsony D-vitaminszint, alacsonyabb szelén-, jódszint. Heti kétszeri húsbevitelt ajánlanak legalább, köztük vörös húsokat is, maximum 3-500 g-ot hetente.

Boglárka a konzultációról elmondta, hogy nem csak a szülőket, de a gyerekeket is mindig alaposan ki kell kérdezni. Igyekszik partnerként hozzájuk állni, így a bizalom is sokkal könnyebben alakul ki. Nem fehér köpenyben szokott rendelni, hanem egy saját dizájnú színes, mintás ruhában, amit a gyerekek nagyon szeretnek. Így nincs bennük félelem, ha orvoshoz kell menni.

A kongresszus előadói számos személyes, életmódváltásnak köszönhető állapotjavulási és teljes gyógyulási történettel is érkeztek. Dr. Andrási Nóra (Mindenmentes Nóri, IR) Sebestyén Péter (Sclerosis Multiplex), Homonyik-Masszi Csilla (Basedow-kór) is beszámolt pozitív történetről.

Az Eleki Életmódközpont pedig esettanulmányokat mutatott be, pl. egy Hashimoto szindrómás beteg javulását. Saját segítővel személyre szabott életmódváltáson vezetik végig a pácienseket a NEWSTART Programmal, amelynek része természetesen az egészséges táplálkozás, a testmozgás, de akár a gyógynövények használata, a masszázs és a zeneterápia is.

Jelenleg még nem döntöttük el, hogy milyen rendszerességgel rendezzük meg a MOTE kongresszust, de biztos, hogy nem ez volt az utolsó. A résztvevők visszajelzései nagyon pozitívak, de három szempontot kell mérlegelnünk. Az egyik, hogy a kongresszus szervezése nagyon nagy feladat, amit önkéntes munkaként a saját munkánk mellett kell kiviteleznünk. A másik fontos szempont, hogy a vizsga megrendezésének feltétele, hogy minimum 15 vizsgázó legyen az adott évben. Nem biztos, hogy minden évben összegyűlik ennyi jelentkező. Emellett úgy gondoljuk, hogy nagyobb értéke van a kongresszusnak, ha inkább kicsit ritkábban (kétévente) szervezzük meg, de akkor hosszabb a rendezvény és több időnk van megszervezni és átgondolni, milyen előadókat hívjunk meg.

Dr. Csépes Tímea, a MOTE elnökségi tagja