A Világbank szerint a klímavédelem érdekében át kellene csoportosítani a mezőgazdasági támogatásokat

A húsiparból és állati eredetű élelmiszerek előállításából a kevesebb kibocsátással járó élelmiszerelőállítás felé lenne érdemes irányítani a támogatásokat.

A nagy kibocsátású tenyésztésből előállított élelmiszerek, például a húsmarhák támogatásának a kevesebb kibocsátással rendelkezők felé történő átirányítása segítheti a fejlett világot, így Európát is, hogy elérje a nettó nulla kibocsátást – áll a Világbank az élelmiszertermelés éghajlatváltozásra gyakorolt hatásáról szóló első stratégiai keretrendszerében.

„A magas jövedelmű országoknak csökkenteniük kell az intenzív kibocsátású, állati eredetű élelmiszerek iránti fogyasztói keresletet a környezeti és egészségügyi externáliák teljes beárazásával, a támogatások átcsoportosításával és a fenntartható élelmezési lehetőségek előmozdításával” – áll a május 7-én kiadott jelentésben.

A washingtoni székhelyű pénzintézet a magas jövedelmű gazdaságoknak a 12 860 eurós egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelemmel (GDP-vel) rendelkező országokat tekinti, ami 83 államot fed le – beleértve Bulgária kivételével az összes EU-tagállamot is.

Az EU Közös Agrárpolitikája (KAP) a blokk hosszú távú költségvetésének nagyjából egyharmadát teszi ki, és gyakran kritizálják az állattenyésztés túlzott anyagi támogatása miatt.

Aránytalanul magas az állati termékek előállításának támogatása

A Nature tudományos folyóirat nemrégiben közzétett tanulmánya szerint az elmúlt évtizedben a KAP-finanszírozás több mint 80%-át állattenyésztésre használták fel – 38%-át gazdálkodásra és 44%-át takarmányozásra. Ráadásul a KAP „kapcsolt” kifizetési rendszere a jövedelemtámogatást is összekapcsolja bizonyos élelmiszerek, különösen állati termékek előállításával.

Az EU jelenleg úgy próbálja „leválasztani” a mezőgazdasági támogatási keretét, hogy a termeléstől függő támogatást a közvetlen kifizetések költségvetésének 13%-ában korlátozza. A mechanizmus azonban nagyrészt továbbra is hozzáférhető, és 2022-ben a termeléstől függő támogatás teljes arányának 73%-a a hús- és tejtermékekre irányult.

A Világbank becslése szerint az állami mezőgazdasági támogatások újrahasznosítása 1,6%-kal növelheti a nemzeti jövedelmet, 18%-kal csökkentheti az egészséges táplálkozás költségeit, és 40%-kal csökkentheti a mezőgazdasági kibocsátást a status quo folytatódásával szemben. A jelentés megállapítja, hogy a támogatások elosztásának megváltoztatása csak részben tudja fenntartani az agrárélelmiszer-kibocsátás csökkentésének költségeit, és hangsúlyozza, hogy jelentős többletforrásokra van szükség. Az élelmiszerek címkézését, valamint az oktatási és kommunikációs kampányokat is említi, mint hatékony eszközöket, amelyek szükségesek az alacsony kibocsátású élelmiszerek elterjedésének növeléséhez.

„A fogyasztók egészséges, alacsony kibocsátású étrendjének megváltoztatása akár 80%-kal csökkentené az étrenddel kapcsolatos kibocsátást, és 50%-kal csökkentené a föld- és vízhasználatot” – áll a jelentésben.

A diéták megváltoztatása és a fogyasztói kereslethez kapcsolódó egyéb szempontok központi szerepet játszottak Ursula von der Leyen „Farm to Fork” zászlóshajó stratégiájában, amelyet mandátuma elején mutattak be, de amely nagyrészt hiányos volt.

A Világbank javaslata a politikai döntéshozóknak

A Világbank azt javasolja a politikai döntéshozóknak, hogy a támogatások újrahasznosítását olyan állami politikákkal kísérjék, amelyek kevésbé kockázatossá teszik az agrárélelmiszer-termékek mérséklésére irányuló magánbefektetéseket, valamint több lehetőséget nyújtanak és ösztönzik az alacsony kibocsátást vagy a termelékenységet növelő technológiákat.

„Túl kevés pénzt fektetnek az agrárélelmiszer-kibocsátások csökkentésébe” – hangsúlyozza a jelentés, hozzátéve, hogy az éves beruházásokat 18-szorosára kell növelni ahhoz, hogy 2030-ra felére csökkenjen a jelenlegi élelmiszerelőállítással összefüggő kibocsátás.

Az egészségügyi, gazdasági és környezeti haszon 2030-ra akár a 4 billió eurót is elérheti, ami többet jelent, mint a német gazdaság értéke – állítja a Világbank.

A kiemelt kép forrása: Pixabay