Beszámoló a Növényi alapú élelmiszerek és az egészség munkakonferenciáról

Növényi alapú élelmiszerek és az egészség – Tévhitek, túlzások, egészségügyi előnyei és kockázatai a növényi alapú élelmiszereknek elnevezésű munkakonferenciánkat 2024. november 13-án tartottuk a Magnet Közösségi Házban.

Rendezvénysorozatunk célja

Szeretnénk a növényi alapú élelmiszereket és étrendet jobban megismertetni intézményi és szakpolitikai szereplőkkel, valamint olyan szakmai szervezetekkel, amelyek a táplálkozás és egészségügy területén tevékenykednek. A november 13-ai munkakonferencián a növényi alapú élelmiszerek és egészségünk kapcsolata került fókuszba. Olyan szakértők fogadták el a meghívást, akik évek óta kutatják és alkalmazzák a növényi alapú étrend nyújtotta lehetőségeket, vagy szakmai alapossággal vizsgálják az étrenddel kapcsolatos kutatásokat. Olyan szakemberek ültek le egymással a panelbeszélgetésre, és gondolkodtak közösen a növényi étrend jövőjéről, akik korábban nem. Kiemelten üdvözöljük, hogy az MDOSZ elnöke, Szűcs Zsuzsanna is eljött és hogy az MDOSZ állásfoglalásaiban egyre nyitottabb a növényi étrendet választók felé.

A rendezvény a BiOrganik támogatásával jöhetett létre, köszönjük támogatásukat.

Törekvések a sófogyasztás csökkentésére

Az előadások sorát Zentai Andrea Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ Táplálkozástudományi Főosztályának főosztályvezetője nyitotta, aki A növényi alapú élelmiszerkörnyezet táplálkozásegészségügyi megítélése címmel tartott előadást. A tápanyagok közül kiemelte a sót, felsorolta a túlzott fogyasztásának hátrányait, kiemelve, hogy az ideális napi bevitel felnőttek számára 5 g alatt lenne. Bár a só csökkentésére irányuló törekvések folynak, ízfokozó és tartósítószer szerepe miatt az élelmiszergyártók és a fogyasztók is nehezen redukálják.

A változáshoz 4 tényezőre lenne szükség: élelmiszer-reformuláció (az élelmiszer összetételének megváltoztatása), támogató élelmiszerkörnyezet (széles körben elérhető legyen, ami egészséges), oktatás, és informatív csomagolás. Ahhoz, hogy a változás ne csak elmélet legyen, fontos lenne, hogy a sócsökkentett élelmiszerek beszerezhetőek, elérhetőek és megfizethetőek legyenek a boltokban és a közétkeztetésben is, és a fogyasztók valóban tudjanak az ajánlás szerint étkezni.

A növényi étrenden élők sóbeviteléről nincs hivatalos adat. Az élelmiszertípusok közül pl. a kenyerek, savanyúságok és a konzervfélék magas sótartalmúak. Egy felmérés a kenyerek sótartalmát vizsgálta 2015-ben és 2017-ben, és az derült ki, hogy bár nemzetközi szinten meg tudott valósulni a csökkenés, Magyarországon viszont nem.

A nézők közt ülő Zsolnay Gergely chef hozzátette, hogy 5 alapíz van, és megfigyelte, hogy a magyarok gyakran sóval pótolják a többi ízt. Szerinte a vendégek számára fontosabb, hogy finomat egyenek, mint hogy egészségeset, de a kínálat formálhatja az ízlést.

Fontos, hogy az átállókat támogató szakértői légkör vegye körül

Dr. Szabó Zoltán dietetikus, orvos, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa és a Húson Túl táplálkozási tanácsadó oldal szerzője a nap folyamán előadásában és a kerekasztal-beszélgetésen is azt képviselte, hogy a növényi étrendet nem relációban kellene kezelni, hanem önmagában. Fontos, hogy a szakemberek részéről támogató légkör vegye körül azokat, akik ezt az életmódot választják. Ítélkezés és az állati eredetű élelmiszerek fogyasztásával való összehasonlítás nélkül, önmagában fogadják el, hogy a növényi étrend létezik.

Honnan tudjuk, hogy a növényi étrend IS lehet egészséges? c. előadásával is ezt támogatta meg.
Elmondta, hogy ma már 38 nemzetközi ajánlás hivatkozik a növényi étrendre, köztük több európai is. Például az új német ajánlás a lakosság számára B12-vitaminbevitel és gondos étrend-összeállítás mellett megfelelőnek tartja a növényi alapú táplálkozást. Emellett a növényi étrend nemcsak egészségi, hanem állatvédelmi, környezetvédelmi és fenntarthatósági előnyökkel is bír. A B12-vel kapcsolatban elmondta, a bioszintézisére kizárólag mikrobiális eredetű baktériumok képesek. Tévedés, hogy az állati élelmiszerek a forrásai, azok csak hordozói. Szintén tévhit, hogy a növényi forrásból származó fehérje hiányos lenne. A feldolgozatlan növényi alapanyagok tartalmazzák az esszenciális aminosavakat, változatos táplálkozással a szervezetünk megkapja a szükséges tápanyagokat, és felépíti belőlük a fehérjét.

A növényi étrend számos előnnyel bír: csökkenti a koleszterinszintet és a szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegségek kockázatát. Azonban egészségtelen ételek fogyasztásával „elrontható”, ezért nem mindegy, hogy teljes értékű növényi étrendet (TÉNÉ) választunk-e. A nem megfelelő növényi étrend növelheti a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát, míg a TÉNÉ csökkenti azt. Egy 8 hetes kutatás eredménye szerint a növényi étrenden élők zsír- és olajfogyasztása alacsonyabb, rostbevitelük viszont magasabb, mint a vegyes táplálkozásúaké, még akkor is, ha az étrendjük nem tökéletesen egészséges.

A NÉGYOSZ 2023-as felmérése szerint az emberek egy jelentős része nyitott a növényi étrendet kipróbálni. Tekintsd át a kutatás eredményeit!

Zoltán szerint

nem az ajánlásokkal van a fő gond, hiszen azok világszerte azt mondják, hogy az étrend nagy részét növényi alapú összetevőkből állítsuk össze. Közben viszont az átlagembereket arra is nehéz rávenni, hogy egy kis gyümölcsöt vagy zöldséget egyenek. A feldolgozott élelmiszerek pedig egy külön problémát jelentenek attól függetlenül, hogy növényi vagy húsos étrendről van szó. Igaz, a WHO a feldolgozott húskészítményeket rákkeltőnek nyilvánította, a növényi feldolgozott termékeknél viszont ez nem várható, a tudomány mai állása szerint ilyen rizikó nincs.

A növényi alapú étrend táplálkozástudományi dilemmái

Ezután Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) elnökének előadását hallgathattuk meg, aki A növényi alapú étrend táplálkozástudományi dilemmáit vette sorra.

A táplálkozás egészségre gyakorolt hatásának vizsgálata nehéz, mivel ritkán fogyasztunk izolált alapanyagokat, az ételeink összetettek, és az étrendi mintázatok, valamint az egyéni élettani eltérések is különböznek. Két növényi étrenden élő ember között nagy eltérések lehetnek a motivációik miatt, amelyek egészségügyi, etikai, környezetvédelmi vagy vallási okokból fakadhatnak, így ezek különböző étrendi szokásokat eredményeznek.

Az élelmiszerek tápanyagértéke nem attól függ, hogy növényi vagy állati eredetű, hanem a fogyasztási szokásoktól, a feldolgozottság mértékétől és a hőkezeléstől.

A növényi alapú étrend táplálkozástudományi dilemmái közt említette:

• A tápanyagbevitel és -ellátottság dilemmáját: a növényi étrend előnye, hogy az ezt követők fogyasztják a legtöbb zöldséget és gyümölcsöt, jelentős az élelmi rost, C-vitamin, folát, magnézium, B1 és B6 vitaminbevitel, és számos pozitív élettani hatású fitokemikália (pl. polifenolok, karotinfélék) számottevő fogyasztása is jellemzi. Ugyanakkor hátránya lehet a több növényi eredetű élelmiszer fogyasztásából adódó magasabb rizikó pl. növényvédőszerek, antinutritív anyagok, mikotoxinok esetében, illetve magasabb kockázat lehet a hiányra fehérjék, omega-3 zsírsavak, vas, cink, jód, kalcium, B12 vitaminban.
• A táplálkozási ajánlások dilemmáit: ebben sosem érünk a végállomásra, ez egy folyamatos evolúció. 5 évente illik frissíteni az ajánlást, és ezt az MDOSZ meg is teszi.

Az Okostányér a növényi élelmiszerekre is hangsúlyt fektet, frissítése 2026-ra várható, és Zsuzsanna a növényi étrendről szóló MDOSZ-állásfoglalás átdolgozását is javasolja tekintettel a terület dinamikus fejlődésére.

A növényi élelmiszerek spektruma a hyperfoodoktól az ultrafeldolgozott élelmiszerekig

Huszár Zsuzsanna dietetikus, táplálkozásterapeuta, fitoterapeuta, mikrobiom specialista, az Étrendező megálmodója. A növényi élelmiszerek spektruma a hyperfoodoktól az ultrafeldolgozott élelmiszerekig címmel beszélt arról, hogy ha egy skálán helyeznénk el a növényi élelmiszereket egészségügyi szempontok szerint, a cukros üdítőital a legrosszabb, mivel bár „véletlenül vegán”, egészségtelen. Ezt követik a növényi sajtok és a mentes ultrafeldolgozott termékek, majd a „csak” feldolgozott élelmiszerek. A skála közepén helyezkednek el a növényi tejek, míg a zöld végén az egészségvédő összetevőkkel készült saját fejlesztésű termékek, mint például a Vega-Farm, Toffini, Dénes Natura, és egészségfókuszú márkák, mint a BLNCE és Living Foods.

A Nielsen kutatása megvizsgálta a 24-74 év közötti magyarok növényi élelmiszerek iránti nyitottságát. Kiderült, hogy a műételek elutasítása általános, de hogy ez mit is jelent, annak meghatározása egyéni. Sokan fenntartással viseltetnek a növényi termékek iránt a tápérték és olajtartalom miatt, de még inkább a szójatartalmat és az ár-érték arányt kifogásolják. Gyakori tévhitek állnak a háttérben, mivel a nem vegán virslikben is lehet sok szója, míg vegán változatok búzából vagy borsófehérjéből is készülhetnek. Az árak tekintetében pedig: a Lidl-ben a növényi italok és termékek ára azonos a húsos és tejes termékekével.

Zsuzsanna szerint még nagy szükség van edukációra, óriási a fogalomtévesztés a mentes termékek piacán. Jónak tartja a Vissza a gyökerekhez mozgalmat, amely törekvése, hogy pl. a fermentálással, csíráztatással készült élelmiszerek más megítélés alá essenek, és hozott néhány pozitív példát a magyar hyperfood fejlesztések közül.

Milyen hatással van a növényi étrend a mikrobiomra

Az előadások sorát dr. Polyák Éva, a PTE ETK Táplálkozástudományi és Dietetikai Intézet intézetvezető-helyettese, egyetemi docens zárta. A növényi étrend és a mikrobiom kapcsolatát elemezte, hangsúlyozva a bélflóra egészségének fontosságát. A növényi étrend előnyei között említette, hogy csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek, az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség, a metabolikus szindróma és bizonyos daganatok kockázatát, valamint modulálja az immunrendszer működését. Bemutatott egy 2024-es kutatást, amely 4 különböző étrend hatását vizsgálta a mikrobiomra. Megállapította, hogy bár nincsenek hatalmas különbségek a növényi és vegyes étrendet követők bélmikrobiomjában, mégis léteznek eltérések, amelyek az étkezéssel összefüggnek.

A mikrobiom szempontjából úgy tűnik, hogy bélbaktérium-populációnk úgy fejlődött, hogy alkalmazkodjon a főtt ételek étrendjéhez, ami arra utal, hogy a kizárólag nyers ételek fogyasztása nem feltétlenül egészségesebb megoldás.

Mit tehetünk a bélmikrobiom egészségéért? Fogyasszunk rostban gazdag ételeket (teljes kiőrlésű termékeket, szárazhüvelyeseket), polifenolban gazdag ételeket, prebiotikumokat (pl. articsóka, csicsóka, hagyma, spárga, banán), probiotikumokat (pl. fermentált zöldségeket, étrendi kiegészítőket), és omega-3 zsírsav tartalmú élelmiszerek.

Hogyan tovább?

A munkakonferencia végén panelbeszélgetést tartottunk Szöllősi Réka független élelmiszerpolitikai elemző vezetésével annak mentén, hogy az elmúlt 20 év OTÁP vizsgálatai alapján változtak-e a magyar felnőttek táplálkozási szokásai. A válaszok szerint a magyarok továbbra is kevés rostot és teljes kiőrlésű gabonát fogyasztanak, a zsírfogyasztás pedig magas, míg a fehérje bevitelük 40%-kal meghaladja a szükséges mennyiséget. Nem tapasztalható lényeges változás, ezért fontos az edukáció, támogatás, és a kormányzati vízió a jövőbeli célokról. Felmerült, hogy a dohány- és alkoholfogyasztás csökkentésére alkalmazott adók az élelmiszereknél is hasznosak lehetnének, és kérdéses, hogy az államnak felelőssége-e ezt megvalósítani. Az EU támogatási rendszere is segíthetne a növényi élelmiszerekre való átállásban, a többi a magyar agrárpolitikán múlik.

A beszélgetés során számos előremutató ötlet és meglátás került előtérbe. A pozitív ösztönzők, pl. az anyagi ösztönzés (ár) a szokásokat befolyásoló ereje is felmerült, hiszen fontos, hogy a szegényebbek számára is elérhető legyen az egészséges élelmiszer. A könnyű választást jó választássá kell tenni.

Abban is többen egyetértettek, hogy a támogató szakemberek és a hiteles információk kiemelten fontosak a növényi étrendet választók számára. Ennek hiányában az emberek az önjelölt szakértők és influenszerek felé fordulnak. Dr. Szabó Zoltán a PTE-n is tart a hallgatóknak – szabadon választható – növényi kurzust, ezen kívül a tankonyhai gyakorlatok során is kicserélik a hallgatók az állati alapú termékeket növényire, az egyetem pedig erre nyitott.

Nem alapvetés azonban, hogy minden, a témához kapcsolódó képzésben van szó a növényi étrendről. Az orvosképzésben nem nagyon jelenik meg. Ha az orvos nem kap képzést, akkor azonban nem jogosítja fel semmi, hogy táplálkozási tanácsokat adjon. Fontos lenne integrálni az oktatásba, mert a hallgató, ha ő maga nem is akart változtatni, viszi magával a tanultakat. A dietetikusoknál „hagyományostól eltérő” táplálkozási formák címen került be a tananyagba. Jó cél lehet az is, hogy a dietetikusok ne az orvosok után kullogjanak megbecsültségben, hanem a megfelelő helyre kerüljenek. A jelenlevőknek az élelmiszer-mérnöki képzésben sem volt tudomásuk hasonló tananyagról, de a MATE-n több növényi élelmiszer témájú diplomamunka készült a közelmúltban, és előfordul, hogy a termékfejlesztésnél a hallgatók kezdeményezik a növényi alapú fejlesztését.

Két szakértőtől is elhangzott, hogy hiány van valós hazai kutatási adatokból, és az edukáció mellett a tudományos viták is fontosak, kibeszélni magukból pl. a B12-t és a fehérjét érintő kérdéseket. Jó lenne az is, ha a táplálkozástudományi szakma kicsit közeledne egymáshoz. Sok szakmai kollégium, tagozat, szövetség létezik, egy egységre jutás lehetne az alap, ahonnan aztán tovább lehet lépni – közösen.

A termékfejlesztés területén is lenne még mit tenni, állapították meg a jelenlévők. A növényi étrendre átállók szinte kivétel nélkül a sajtot hagyják el utolsóként az étrendjükből – viszont a piacon korlátozott számú jó vegán sajt érhető el. Ez egyszerű, kormányzatoktól független gazdasági érdek: ha több olyan sajt lesz és olyan kolbász, ami jobb, egészségesebb, megfizethetőbb, mint az állati alapú, akkor következhet be változás. De ennél nehezebb változást elérni, hiszen az emberek énképéhez tartozik a húsevés, és személyes támadásnak veszik a témának már az említését is. A pszichológiai szempontok tehát sokat számítanak.

Összegzésül

Az MDOSZ és a NÉGYOSZ között alakul egy jó együttműködés,
amely remélhetőleg jó fórumot fog teremteni a jövőbeli közös munkához.

Nem gondoltuk még egy évtizede, hogy ezek a szakértők együtt fognak ülni és nyitottan fognak beszélgetni egymással a növényi étrendről. Ez már önmagában egy előrehaladás, amelynek örülhetünk, de még sok feladat is áll előttünk a növényi étrend, a növényi alapú élelmiszerek elfogadottságában és népszerűsítésében.