Közétkeztetési rendelethez kapcsolódó javaslatok a növényi alapú étkezés engedélyezéséhez

Júliusban a Belügyminisztérium társadalmi egyeztetést kezdeményezett a közétkeztetést szabályozó 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet módosításáról. A NÉGYOSZ is véleményezte és elküldte észrevételeit a Belügyminisztériumnak, felhívva a figyelmet korunk kihívásaira és a növényi étrend előnyeire.

Beadványunkban kértük a rendelet módosítását megfontolni, tekintettel arra, hogy az előterjesztett módosítási szöveg a korábbiakhoz hasonlóan a napi fehérjemennyiséget nem engedélyezi állati eredetű ételek nélkül, tehát pusztán növényi forrásokból bevinni. Hozzátettük, hogy véleményünk szerint a növényi étrend választhatóságának figyelmen kívül hagyása most, a XXI. század elején, amikor a fenntarthatósági és egészségügyi szempontok sora miatt újra kell értelmeznünk a társadalmi jólét fogalmát, versenyképességi hátrányba szorítja az országunkat.

Az alábbi anyagot küldtük a Belügyminisztérium helyettes államtitkárának:

Közétkeztetési rendelethez kapcsolódó javaslatok a növényi alapú étkezés engedélyezésére

Az érvanyag felsorakoztatása mellett a készítők javaslatot tesznek az átalakítási folyamat elindításához szükséges első lépésekre is.

A Növényi Alapú Élelmiszereket Gyártók és Forgalmazók Országos Szövetsége (NÉGYOSZ) nevében benyújtott dokumentum célja a magyar közétkeztetési rendszer fenntarthatósági szempontú átalakításának szorgalmazása. Ezen összefoglaló a javasolt törvénymódosítás fő pontjait és indoklását mutatja be, különös tekintettel a növényi alapú étrendre történő áttérés közegészségügyi, környezetvédelmi és etikai előnyeire.

A globális élelmiszer-rendszerek jelenlegi működése nem fenntartható, és jelentős átalakításokra van szükség a párizsi klímacélok elérése és a fenntartható élelmiszerellátás biztosítása érdekében. A mezőgazdaság jelentős környezeti hatással bír: az üvegházhatású gázok kibocsátásának 25%-áért, az édesvíz felhasználás 70%-áért és a szárazföldek 33%-áért felelős. Magyarország ugyan jobban áll az uniós országok között a mezőgazdaságból származó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében, de az élelmiszer-pazarlás és az erőforrások növekvő felhasználása továbbra is aggodalomra ad okot.

A fenntartható étrend nemcsak táplálkozási és környezeti szempontokat foglal magában, hanem szocio-kulturális dimenziókat is. A FAO szerint a fenntartható étrend előnyben részesíti a növényi alapú táplálkozást, csökkenti az állati eredetű és feldolgozott élelmiszerek fogyasztását, valamint előnyben részesíti a helyi és szezonális termékeket. Az EU Zöld Megállapodása és a „Farm to Fork” stratégia célja a fenntarthatóbb európai élelmiszer-ellátás megvalósítása, jogszabályi háttér megteremtése, és az egészségesebb, fenntarthatóbb étrend ösztönzése.

A hazai közétkeztetés naponta több millió embert ér el, jelentős hatással van a lakosság egészségére és táplálkozási szokásaira. Az OTÁP 2019 vizsgálat szerint a magyar lakosság táplálkozása messze elmarad az ajánlott szintektől, különösen a zöldség- és gyümölcsfogyasztás terén. Az elhízás és a krónikus betegségek elterjedtek, ami jelentős közegészségügyi problémát jelent. A közétkeztetés reformja rövid távon is jelentős pozitív hatásokkal járhat.

A választás lehetősége sem adott a jelenleg érvényes közétkeztetési rendeletben, tehát csak szakorvosi és vallási okokra hivatkozva lehet növényi vagy vegetáriánus étrendet kérni. Az is problematikus, hogy az állati eredetű fehérjeforrást minden főétkezésnek tartalmaznia kell. Ezek a korlátozások nem ösztönzik a fenntarthatóságot és nem támogatják a lakosság egészségét hosszú távon.

A növényi alapú étrendek bevezetése nemcsak közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból előnyös, hanem etikai szempontokat is figyelembe vesz. Az élelemhez való jog és a társadalmi egyenlőség előmozdítása mellett az állati jogok tiszteletben tartását is támogatja. Számos európai és nemzetközi példa mutatja a növényi alapú étrend sikeres bevezetését a közétkeztetésben, amely jelentős környezeti és egészségügyi előnyökkel jár.

A fentiek alapján kérjük a közétkeztetésre vonatkozó törvényjavaslat felülvizsgálatát és módosítását a fenntarthatóság és egészségügyi szempontok figyelembevételével.

Álláspontunk alátámasztásához a következőket nyújtjuk be:

Javaslatokat

Álláspontunk szerint az első lépés egy szakmai konferencia megszervezése, ahol elismert szakemberek mutatnák be a növényi alapú táplálkozás előnyeit, kiemelt figyelemmel a kisgyermekekre, az ő szükségleteikre és a teljes értékű növényi táplálkozás hosszú távú egészségügyi és környezeti előnyeire. Hasonló szakmai konferenciát tartott a NÉGYOSZ 2023. novemberében Konferencia a fenntartható élelmezési rendszerek kialakításáért címmel, és továbbiak szervezését is tervezi.

A második lépés egy civil szakmai panel létrehozása az érintettek széleskörű bevonásával. A testület működésének célja az álláspontok megismerése, közelítése, a szakmai érvek összegyűjtése, majd intézkedési javaslatcsomag (jogszabályi környezet, kereskedelempolitikai ösztönzők, edukációs program) kidolgozása.

A harmadik lépés a kidolgozott javaslatcsomagnak az érintett civil szervezetek összefogásával a kormányzati érintettek részére történő bemutatása és a javaslat a jogi szabályozás és az élelmiszer-környezettel kapcsolatos korlátok felülvizsgálatára.

Szakmai támogatóinkat, akik szaktudásukkal részt vettek a javaslat összeállításában:

• Lengyel Boglárka gyermekorvos
• Magyarvári Szilvia dietetikus, táplálkozástudományi szakember
• Dr. Szabó Zoltán dietetikus (BSc), Táplálkozástudományi szakember (MSc), a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának kutatója és oktatója
• Dr. Márky Ádám életmód orvos
• Magyar Egészségmegőrzési és Életmódorvostani Egyesület (MOTE)
• Magyar Vegán Egyesület (MAVEG)
• dr. Laczkó Katalin jogász

Beadványunkhoz mellékletként csatoltuk az alábbiakat:

• Növényi étrend kutatásainak összegzése
• Mintaétrend
• Fogyasztói kutatás – NÉGYOSZ, 2023 október
• Portugál közétkeztetésre vonatkozó rendelet angol és magyar fordítása
• The Health Save Movement nemzetközi útmutatója a gyermekek növényi táplálásához
• DBU – A fenntartható közétkeztetés megvalósításának lehetőségei Magyarországon – minikonferencia összefoglalója

A Belügyminisztérium válasza

Kedves, számos felvetésünket jóváhagyó és elvben támogató válasz érkezett, a rendelet módosítására azonban ígéretet nem tartalmazott, ezért munkánkat folytatjuk.

A helyettes államtitkár nevében küldött válasz értelmében a Belügyminisztérium egyetért abban, hogy a növényi alapú étrend számos egészségügyi előnnyel jár. Hozzátették, hogy a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Rendelet) célja az egészséges és elfogadható étrend biztosítását szolgáló, ugyanakkor a közétkeztetők számára túlzott terheket nem jelentő, de a hatósági ellenőrzéseket segítő, kötelező és ajánlott közétkeztetési előírások megalkotása. Szem előtt tartják, hogy a rendelet reflektáljon a megjelenő társadalmi elvárásokra, és ilyen növekvő társadalmi elvárás például a húsmentes napokkal kapcsolatos is.

A válaszlevél kitért arra, hogy a társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezet kialakítását is számos szakmai egyeztetés előzte meg, a társadalmi egyeztetés során beérkező javaslatok beépíthetőségéről a jogalkotó minden esetben alapos mérlegelést követően hoz döntést.

A konstruktív párbeszéd melletti elkötelezettségünket nagyra értékelve megköszönték a szakmai fórumokon való részvételünket és hogy tapasztalatunkkal segítjük a munkájukat, hozzájárulva a jövőbeli eredményekhez.

Folytatjuk! Közétkeztetési szakácstovábbképzés, konferencia

A NÉGYOSZ természetesen további egyeztetések céljából is áll a Belügyminisztérium szíves rendelkezésére.

Arra a felvetésre, hogy a közétkeztetésben a növényi étrend választhatóságát a közétkeztetőkre háruló túlzott terhek akadályoznák, az I. Közétkeztetési Szakácstovábbképzés tapasztalatainak bemutatásával fogunk reflektálni, megismertetve a minisztériumot többek között azzal, hogy a kétnapos képzés alatt hogyan változott meg a szakácsok hozzáállása. Az első képzési nap reggelén még a tapasztalt szakácsok sem hitték, hogy tudnak hús, de még tej és tojás nélkül is jókat főzni, s a képzés végére rácsodálkoztak az eredményre és elégedettek voltak az elkészült ételekkel úgy minőségben, mint ízletességüket tekintve.

A közétkeztetésben dolgozó szakácsok tudástárának bővítése tehát egy olyan cél, amely nagyban hozzájárulna a közétkeztetés fenntarthatóbbá tételéhez megvalósíthatatlan plusz terhek vállalása nélkül.

Erről a képzésről és tapasztalatairól a Belügyminisztériumnak is be fogunk számolni, bízva egy olyan együttműködésben, amely a közétkeztetési rendeletben a növényi alapú étkezés engedélyezését eredményezi.

Az I. Közétkeztetési Szakácstovábbképzésről hamarosan külön beszámolóval jelentkezünk. Érdemes visszatérni.