„Növényi alapú táplálkozás nélkül nem beszélhetünk igazi környezet- és természetvédelemről”
2024. május 24-26. között rendezték meg Nagykovácsiban, a Teleki-Tisza-kastélyban a XXXIII. Környezet- és Természetvédő Civil Szervezetek Országos Találkozóját, amelyen a NÉGYOSZ is részt vett. A találkozó nyitott volt bármely környezetvédelmi civil szervezet tagjai, aktivistái számára, illetve bárkinek, aki szereti a zöld megoldásokat és szeretne elmélyülni a természetvédelmi aktualitásokban.
A háromnapos rendezvény részeként szakmai fórumokon, kapacitásfejlesztő workshopokon vehettek részt az érdeklődők, de volt szó a hulladékmentességről is. A tovább programok között pedig Zöld Forgatag, Civil Rapid Randi, Élő Könyvtár, Környezeti nevelés, Beszélgetések, Közösségi programok, Színház, Stand Up, kirándulások és buli is megrendezésre került.
A NÉGYOSZ programpontja
Úgy érezzük, hogy eddig nem kapott itthon megfelelő teret a növényi étrend és a húsipar káros hatásainak fontossága a természetvédő, környezetvédő, ökológiai témakörben. Ezen szeretnénk változtatni, bevonni a civileket, párbeszédet kezdeményezni és elérni, hogy mindenki a saját asztalán és területén elkezdjen ezzel foglalkozni. A NÉGYOSZ ezzel a céllal vett részt a rendezvényen, amelyen amellett, hogy az egyik támogatója is voltunk, egy kerekasztal-beszélgetést is szerveztünk.
„Növényi alapú táplálkozás nélkül nem beszélhetünk igazi természetvédelemről”, ez volt a NÉGYOSZ – Növényi Alapú Élelmiszereket Gyártók és Forgalmazók Országos Szövetsége felkiáltása, valamint a MAVEG – Magyar Vegán Egyesülettel közös álláspontja.
A beszélgetés résztvevői voltak:
- Bergovecz László (MAVEG Elnök),
- Szőllősi Réka élelmiszerpolitikai elemző,
- Berezvai Zombor GVH elemző és egyetemi tanár,
- Zsolnay Gergely kertészmérnök, vegán szakács, ex-vadász,
- Nagy Ervin NÉGYOSZ elnök, fenntarthatósági és élelmiszeripar technikus, ex-állattenyésztő és ex-vágóhídi gyakornok,
- Miskolczi István, a NÉGYOSZ ügyvezetője.
Adatok és hagyományok
A FAU Elemzés, az Our World Data és a KSH adatainak értelmezése alapján beszélgettünk arról, hogy az elmúlt 20 évben mennyit nőtt Magyarország húsfogyasztása és -termelése, és arról is, hogy ez milyen hatással volt pl. az ivóvízkészletre.
Elhangzott, hogy pl. a magyarok táplálkozási szokásaiban a hagyományokra való hivatkozás gyakran előkerül, de ha valóban utánajárunk, hogy milyen történelme van a magyar gasztronómiának, akkor azt találjuk, hogy őseink nem húsalapú, hanem gabonaalapú táplálkozást folytattak. A természetközeliség és a gyökerekhez való visszatérés sok problémát megoldana a táplálkozás környezetvédelmi és egészségügyi (hiszen a különböző ételallergiák sem véletlenül alakultak ki) vonatkozásaiban is.
Miskolczi István hozzáfűzte, hogy 2080-ra fog tetőzni az emberi populáció, kb. 10-10,5 milliárd emberrel. Bármi is volt a hagyomány 100 éve, 500 éve, 1000 éve, nem biztos, hogy a mai körülmények között is el fogunk tudni tartani a Földön ennyi embert, olyan módszerekkel, mint amivel a Föld kiszolgált tizedennyi embert.
A környezeti lábnyom 35%-a az állati eredetű élelmiszerek előállításához köthető
Nagy Ervin felhívta a figyelmet rá, hogy ha rátekintünk akár erre az eseményre is, ami most zajlott, a megnyitó alatt, illetve a klímaválsággal kapcsolatban egyetlen felszólalásban sem jelent meg ez a fajta mértékletesség említése, holott a környezeti lábnyom 35%-a az állati eredetű élelmiszerek előállításához köthető. Amikor rangsorolták a megszólalók, hogy mi magunk mit tehetünk a klímaváltozás megfékezésére, a közlekedés vagy az újrahasznosítás több helyen is felbukkant, de a táplálkozást sehol sem említették. Egyetlen egy mondatban tűnt fel, hogy „kevesebb hús”, de a táplálkozás aránya, vagy hogy százalékosan mennyire befolyásolja a klímahelyzetet, a biodiverzitás jövője, a földhasználat befolyása a klímaváltozásra nem volt megemlítve. Nincs megemlítve, hogy ne fogyasszunk minden nap 1 liter tejet, ne együnk meg egy hamburgert húsosan, otthon ne mindig pörkölt kerüljön az asztalra, hanem váltsunk át hüvelyesekre, gabonákra, amelyek fehérjében, ízvilágban „helyettesítik” azt, amihez a nagymamáink hozzászoktattak.
A nagy kérdés tehát az, hogy civilként a zöld találkozón elfogadjuk-e, hogy ez már tény,
és nem egy extremitás így gondolkodnunk.
A NÉGYOSZ biztatta a jelenlévőket, hogy szervezeteiken keresztül, adják át ezt az üzenetet azoknak, akikhez a hangjuk elér. De akár juttassák el ezeket a gondolatokat a gyermekeikhez, családtagjaikhoz is, és manapság már bármilyen rendezvényre hivatalosak, érdemes felszólalni, hogy legyen növényi az étkezés.
Fenntartható élelmiszerek az agrárpolitika asztalán?
Szőllősi Réka elmondta, hogy az agrárpolitika asztalára próbálta feltenni ezt a témát, tapasztalata szerint azonban nagyon nehéz elérni, hogy az agrárium és az agrárpolitika elkezdjen az élelmiszertermelés fenntarthatóságával foglalkozni, és ne csak bizonyos érdekcsoportok vagy témák (pl. a precíziós gazdálkodás) cherry picking módon való kiválasztásával.
Ahelyett, hogy részletekről szóló vitákba merülünk, össze kell fognunk itt Magyarországon a fenntarthatóbb élelmezés kialakításáért, mert a vezetőinktől sajnos ezt nem várhatjuk – ez tisztán látszik az elmúlt évtizedekből.
Hogyan tudnánk azt elérni, hogy amikor politikusokat választunk, pl. most az EP választáson, akkor számon kérjük rajtuk, hogy van-e elképzelésük az élelmezésünk fenntarthatóbbá tétele terén? Olyan alapvető társadalmi diskurzusok nem zajlanak le, amelyek hiánya miatt van az, hogy az emberek az utolsó helyre teszik, hogy az étkezésükre ügyeljenek. Nem kellene megvárni, hogy 10 év késéssel kezdjünk el olyan vitákat, diskurzusokat, amelyeket máshol már régen lefolytattak. El kellene gondolkodni, hogy hogyan lehetne ezt a kérdést szinergiából, alulról építkezve feltenni.
Szóba került a fenntartható élelmiszerek ÁFA-kulcsának lejjebb szállítása is, de mindig akad valami, ami miatt ez a döntés nem születik meg. Ugyanakkor az is igaz, hogy az áfacsökkentés az alulfinanszírozott ágazatokon keresztül nem feltétlenül jut el a fogyasztókhoz, vagy csak egy rövid idejű fogyasztói árcsökkenés tapasztalható, aztán visszakúszik a korábbi szintre. Fontos lenne ezt a területet is rendbe tenni.
Ráadásul, amikor veszünk egy olyan növényi alapú terméket, amelyet az állatipar is használ, pl. búzát, kukoricát, akkor finanszírozói vagyunk az állatipar 23 milliárdos mínuszának. Ugyanígy, amikor veszünk egy zabtejet, amelynek 27% az áfája, abból a befizetett áfából finanszírozzuk az 5% áfás tejipar veszteségét.
Húshelyettesítő alternatívák és az egészség
Húshelyettesítő-e egy pörkölt esetében, ha nem marhából, hanem gombából készítjük? Vagy húshelyettesítő csak az, amikor egy megszokott íz- és állag kiváltására keresünk hasonló terméket, pl. egy vegán virslit, vegán nuggets-et vagy növényi hamburgerpogácsát? Ezek a helyettesítő termékek sokszor olyan alapanyagokkal vannak tele, amelyeknél kérdéses, hogy rontják-e az egészséget.
Nagy Ervin elmondta, hogy a NÉGYOSZ készül egy csak egészségügyi szempontból való összehasonlítást bemutató tanulmánnyal. A Pécsi Tudományegyetem egyik kutatóját a következő egy évben fogják felkérni együttműködésre. A szakember azt fogja vizsgálni, hogy mennyivel egészségesebb vagy egészségtelenebb egy növényi alapú alternatíva a húsalternatívához képest. Nemzetközi adatok már rendelkezésre állnak azzal kapcsolatosan, hogy összességében nem egészségtelenebb, sőt. Ám akkor is feldolgozott élelmiszerekről van szó, nem ajánlott a folyamatos fogyasztásuk, ugyanúgy, mint a feldolgozott hústermékeknek sem.
Miskolczi István itt felhívta a figyelmet arra, hogy almát az almával érdemes összehasonlítani, azaz a vegán szalámit ne a háztáji csirkemellel. Bár még így is vannak kételyei, hogy ott sem lenne jobb az arány a hús javára, de semmiképp nem ez a jó összehasonlítás. Ha megnézünk egy húsipari feldolgozott terméket, abban ugyanolyan mértékben lesznek állományjavítók, tartósítószerek, mint a növényi feldolgozott termékekben, csak még kiegészülnek gyógyszerszármazék-maradványokkal, antibiotikum-származékokkal, ami a tej-, tojás- és húsipari termékekre egyaránt igaz.
Az sem mindegy, hogy miből mennyit fogyaszt az ember. Húsalternatívából kevesebbet eszünk, mint a húsfogyasztók hústermékekből, pont azért, mert ott van a lencse, a gomba és még nagyon sok alapanyag, amit használni lehet. Aki mindennap húst evett, amikor növényi étrendre áttér, általában azért heti 1-2 alkalomnál nem eszik gyakrabban húsalternatívaként árusított termékeket, de sokan vannak, akik még ennyiszer sem, vagy egyáltalán nem vásárolnak feldolgozott élelmiszereket. Tehát az összehasonlításnál azt is figyelembe kell venni, hogy más a volumen.
Zsolnay Gergely ugyanakkor hozzátette, hogy a vegán késztermékek nem az egészségünket szolgálják, nem ez a céljuk. Számára chefként húshelyettesítő az, hogy egy céklából készít cékla steaket, egy karfiolból egy karfiol steaket, vagy főz egy gombapörköltet, babpörköltet. Elmondása szerint a nagy konyhákon az a tapasztalat, hogy a fogyasztók igénylik ezeket a feldolgozott húst imitáló termékeket, mert ezeket az állagokat, illatokat, ízeket jól ismerik, és kötik egy szokásrendszerhez. Táplálkozási szokásokban pedig az egészségügyi hozzáálláson változtatni rendkívül nehéz.