Étrend, ami jó nekünk, és jó a bolygónak is

Újabb erős tudományos bizonyítékok támasztják alá a Bolygóbarát Egészséges Étrend (PHD) előnyeit. Egy friss nemzetközi kutatás szerint az étrend követése egyszerre jár alacsonyabb halálozási és betegségkockázattal, miközben a környezet terhelését is csökkenti. Lássuk, mire jutott a kutatás, és hogy a magyar táplálkozási gyakorlat mennyire közelíti ezt az ideális mintát.

A kutatások szerint a főként növényi alapú, mérsékelt állati eredetű élelmiszer-fogyasztásra épülő étrend nemcsak az egészségnek kedvez, hanem a környezetet is jelentősen kevésbé terheli. Ezt az elvet követi a Bolygóbarát Egészséges Étrend (Planetary Health Diet), amely a zöldségek, gyümölcsök, teljes értékű gabonák és hüvelyesek előtérbe helyezését, a vörös húsok és a cukor fogyasztásának visszafogását javasolja. Az elképzelés nem új: már több mint 50 éve felismerték, hogy a növényi alapú táplálkozás fenntarthatóbb megoldást jelent.

Mit mutat az új nemzetközi kutatás?

Egy nemrég a Science Advances folyóiratban megjelent, két nagy amerikai és brit kohorszvizsgálatra (ez egy olyan kutatási módszer, amelyben egy meghatározott csoportot éveken, sőt akár évtizedeken át követnek) és 37 korábbi tanulmány metaanalízisére épülő kutatás szerint azok, akik szigorúbban követték a PHD-t:

• 16-23%-kal alacsonyabb teljes halálozási kockázattal,
• 17-19%-kal alacsonyabb szív- és érrendszeri halálozással,
• 16-17%-kal alacsonyabb rákos halálozással,
• alacsonyabb légzőszervi halálozással,
• és számos konkrét krónikus betegség – köztük a 2-es típusú cukorbetegség, a stroke, a vastagbélrák, a tüdőrák és a szívkoszorúér-betegség – 13-32%-kal kisebb kockázatával néztek szembe.

A kutatás azt is kimutatta: minél inkább a PHD-hez igazodott valakinek az étrendje, annál kisebb volt az üvegházhatásúgáz-kibocsátása. Ennek fő oka, hogy minél inkább a növényi összetevők kerülnek túlsúlyba egy étrendben, annál kevesebb hely jut a vörös húsnak és egyes tejtermékeknek – ezek visszafogása pedig önmagában is jelentős kibocsátáscsökkenést eredményez.

Hogyan áll ehhez képest a magyar valóság?

Egy friss hazai tanulmány (a Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központ, Budapest, a Semmelweis Egyetem, Farmakológiai és Gyógyszerkutatás-fejlesztési Központ, Budapest, és a Syreon Kutató Intézet, Budapest közös kutatása) összevetette a PHD-t, a magyar hivatalos ajánlást (Okostányér) és az Országos Táplálkozási és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP) 2019-es adatait egészségességi és környezeti szempontból. Az eredmény egyértelmű: a PHD bizonyult a legegészségesebbnek és a legkisebb környezeti lábnyommal rendelkezőnek is, míg a magyar átlagos étrend mindkét szempontból a legrosszabbul teljesített.

A különbség helyenként megdöbbentő: míg a Bolygóbarát Étrend napi 210 gramm teljes kiőrlésű gabonát javasol, és még a hazai Okostányér is 81 grammot ír elő, a magyarok ténylegesen mindössze napi 7 grammot fogyasztanak ebből az élelmiszercsoportból. Hasonlóan nagy az elmaradás zöldségből, gyümölcsből és halból is, ezzel szemben húsból, tojásból és tejtermékből a kelleténél jóval többet eszünk.

Mi a tanulság?

A két forrás együtt erős érvnek bizonyul amellett, hogy a Bolygóbarát Egészséges Étrend elveinek hazai adaptálása – vagyis a zöldség-gyümölcs- és teljes kiőrlésű gabonafogyasztás növelése, az állati eredetű termékek mérséklése (vagy teljes elhagyása) – egyszerre szolgálná a lakosság egészségét és a környezet védelmét is. Ez a gyakorlatban nem drasztikus lemondást jelent, hanem egy világos arányeltolódást: több zöldség, gyümölcs, teljes kiőrlésű gabona, hüvelyes, dióféle és növényi olaj – ehhez képest jóval visszafogottabb mennyiségű hal, tojás, baromfi, tejtermék és vörös hús a tányéron.

A NÉGYOSZ álláspontja

Az átállást jelentősen segítik a növényi alapú élelmiszereket gyártók termékei, amelyek fontos alternatívákat kínálnak azok számára, akik még csak ismerkednek a növényi étrenddel. A legtöbben nem egyik napról a másikra cserélik le a jól ismert és megszokott ételeket teljesen új és idegen fogásokra. Számukra kiemelten fontosak az érzékszervi tulajdonságok: a látvány, az íz, az állag, a ropogós kéreg vagy akár a hagyma-pirospaprika-fokhagyma-füstös aromák által meghatározott, hagyományos magyaros ízvilág. Éppen ezért kiemelten fontos, hogy a feldolgozott növényi alapú élelmiszerek ugyanazokkal a lehetőségekkel lehessenek jelen a piacon, mint hagyományos társaik. Sok fogyasztó számára ugyanis éppen ez a hasonlóság teszi könnyebbé a nyitást a növényi étrend felé. Ezek a termékek hidat képeznek a megszokott és az új között: biztonságérzetet adnak, és megkönnyítik az étrendi átállást. Ezzel párhuzamosan természetesen az is fontos, hogy fejlesztésük során a gyártók minél inkább megfeleljenek a korszerű élelmiszertudományi ajánlásoknak, például a só- és telítettzsírsav-tartalom tekintetében.