Mennyit számít valójában, hogy mi kerül a tányérunkra?
Hajlamosak vagyunk úgy gondolni a génjeinkre, mint egy készen kapott használati utasításra: megszületünk velük, és onnantól meghatározzák bizonyos tulajdonságainkat, hajlamainkat. Egy új kutatás azonban ismét arra hívja fel a figyelmet, hogy a kép ennél jóval izgalmasabb. Az, hogy egy-egy genetikai adottságunk hogyan érvényesül, attól is függhet, mit eszünk.
Görög és más európai kutatók egy különleges táplálkozási szokást kihasználva vizsgálták meg, milyen gyorsan reagálhat a szervezetünk az étrend megváltozására. A kutatók 200 egészséges embert vizsgáltak, akik vallási okokból bizonyos időszakokban jelentősen korlátozzák az állati eredetű élelmiszerek fogyasztását, majd visszatérnek mindenevő étrendjükhöz. Ez különleges lehetőséget adott arra, hogy ugyanazokat az embereket különböző étrendi időszakokban vizsgálják meg. Összehasonlításként egy 211 fős, folyamatosan mindenevő csoportot is követtek.
Ugyanazok a gének, más étrend – más hatás
A kutatók azt figyelték, hogyan változik különböző fehérjék mennyisége a szervezetben, és ebben milyen szerepet játszanak az egyéni genetikai különbségek. Kiderült, hogy bizonyos genetikai variánsok hatása attól függően változott, hogy az adott ember éppen fogyasztott-e állati eredetű termékeket, vagy korlátozta-e azokat.
Különösen érdekes eredményt találtak egy, a koleszterin-anyagcserében szerepet játszó fehérjénél. Egy hozzá kapcsolódó genetikai variáns csak az állati eredetű termékeket korlátozó étrend idején mutatott kapcsolatot az elhízással. Ez arra utal, hogy egy genetikai hajlam hatása nem feltétlenül állandó: az étrend befolyásolhatja, hogy egy adott genetikai adottság mennyire jut érvényre.
Egy másik érdekes eredmény az FGF21 nevű fehérjéhez kapcsolódott, amely fontos szerepet játszik az anyagcsere szabályozásában. Ennél szintén olyan genetikai hatást találtak, amely függött az étrendtől, és egyúttal bizonyos immunrendszeri és véralvadással kapcsolatos jellemzőkkel is összefüggött. Ez újabb jele annak, hogy a táplálkozás, az anyagcsere, az immunrendszer és a genetika sokkal szorosabban összefonódhat, mint elsőre gondolnánk.
Nemcsak az számít, mit eszünk
A történetnek van még egy érdekes csavarja. A folyamatosan mindenevő kontrollcsoportban a kutatók olyan genetikai hatásokat is észleltek, amelyek évszakonként változtak. Ezek többek között az immunrendszer működésében és a programozott sejthalálban részt vevő fehérjéket érintették. Vagyis nemcsak az étrend lehet fontos környezeti tényező: az évszakokkal együtt változó körülmények is hatással lehetnek arra, hogyan érvényesülnek bizonyos genetikai adottságaink.
Mit jelent mindez?
A kutatásból nem az következik, hogy néhány hét állati termékektől mentes étrend „átírja a génjeinket”. A DNS-ünk nem változott meg. Az változott, hogy bizonyos genetikai különbségek hogyan kapcsolódtak a szervezetben mérhető fehérjeszintekhez és más biológiai jellemzőkhöz. Ez azért izgalmas, mert közelebb vihet a személyre szabott táplálkozáshoz. Elképzelhető, hogy a jövőben nem pusztán általánosságban beszélünk majd „egészséges étrendről”, hanem azt is jobban megértjük, hogy ugyanaz az étrendi változtatás miért hathat különbözően két emberre.
A kutatás egyik legfontosabb üzenete tehát talán éppen ez: a génjeink nem elszigetelten működnek. Folyamatos kölcsönhatásban vannak azzal a környezettel, amelyben élünk. Ennek a környezetnek pedig az étrendünk is fontos része.
A NÉGYOSZ-nál azért dolgozunk, hogy…
…egyre többen megismerjék a növényi étrendben rejlő lehetőségeket, és hiteles, tudományosan megalapozott információk alapján hozhassanak döntéseket a táplálkozásukról. Az ilyen kutatások azért is fontosak számunkra, mert megmutatják, milyen összetett kapcsolat van az étrendünk és a szervezetünk működése között – és egyúttal a jövő lehetőségeit is felvillantják.
A gén-étrend kölcsönhatások vizsgálatát már az élelmiszeripar is figyelemmel kíséri. Olyan, széles körben elérhető növényi élelmiszerekről azonban egyelőre nem tudunk, amelyeket közvetlenül a fogyasztó epigenetikai profilja alapján állítanának elő. A jelenlegi eredmények ugyanakkor arra utalnak, hogy ez a személyre szabott táplálkozás egyik izgalmas jövőbeli iránya lehet.
(Kiemelt kép: Image by Michel Rigotti from Pixabay)