Hírek
Mit hoznak az új EU-s jogszabályok a növényi alapú fehérjék számára?

Mit hoznak az új EU-s jogszabályok a növényi alapú fehérjék számára?

Az Európai Bizottság nemrég bemutatta új agrár-élelmiszeripari vízióját, amely az élelmiszer- és mezőgazdasági szektor fejlesztésének jövőbeni irányát hivatott kijelölni. Bár a dokumentum a jelenlegi formájában nem tükrözi a fenntartható élelmezési rendszerek kialakításának támogatását és a növényi alapú fehérjék szerepének növelését, pánikra egyelőre nincs ok. A valódi változásokat a vízió nyomán készülő jogszabály-tervezetek fogják majd meghatározni.

Az állattenyésztés és a húsfogyasztás kérdése

A tavaly lezárult, az unió agrárgazdaságának jövőjéről szóló ún. Stratégiai Párbeszéd során megfogalmazott ajánlások szerint az EU-ban csökkenteni kellene a húsfogyasztást és ezzel párhuzamosan támogatni kellene a növényi fehérjékre való áttérést, a mezőgazdaság környezeti hatásainak mérséklése érdekében. Az EU üvegházhatású gázkibocsátásának 11%-a a mezőgazdaságból származik, és az állattenyésztés jelenleg ennek 84%-áért felel, mégis kiemelt szerepet kapott a most megjelent agrár-élelmiszeripari vízióban: a szövegben az „állattenyésztés” kifejezés 19 alkalommal szerepel, míg a „növényi alapú fehérjék” egyszer sem.

A dokumentum szerint az állattenyésztés „az EU mezőgazdaságának, versenyképességének és kohéziójának alapvető része marad”, és bár fenntarthatóbb működést ígér, nem határoz meg konkrét intézkedéseket az állati eredetű termékek arányának csökkentése érdekében a mezőgazdaság kibocsátásán belül. A végső irány azonban majd a jogalkotási folyamat során dől el.

A növényi alternatívák jövője

A Stratégiai Párbeszéd azt javasolta, hogy az EU támogassa az alternatív fehérjéket – például a precíziós fermentációt és a sejttenyésztett húst –, amelyek hozzájárulhatnak egy fenntarthatóbb élelmezési rendszer kialakításához. Az agrár-élelmiszeripari vízió azonban ezzel nem foglalkozik részletesen, csupán annyit rögzít, hogy „figyelembe kell venni a fehérjeforrások előállításának és fogyasztásának módját”. A valódi szabályozási intézkedések még formálódnak.

Az alternatív tejtermékek szabályozási helyzete is változatlan maradt: az EU jelenleg hatályos előírásai nem engedik, hogy növényi alapú termékek tejtermékekre utaló elnevezéseket (pl. „tej” vagy „sajt”) használjanak. A vízió e kérdést sem rendezi, így a növényi alapú alternatívák továbbra is hátrányos helyzetben maradhatnak – hacsak a későbbi jogszabályok nem hoznak változást.

Hús- és tejipari támogatások és a jövőbeli irányok

Jelenleg az EU mezőgazdasági támogatásai elsősorban az állattenyésztésre összpontosítanak: a hús- és tejágazat négyszer annyi támogatást kap, mint a növényi alapú gazdálkodás, és a Közös Agrárpolitika (KAP) forrásainak 82%-a az állattenyésztést segíti.

A dokumentum ugyan ígéretet tesz arra, hogy a klímabarát élelmiszertermelésben aktívan résztvevő gazdák nagyobb támogatást kapnak, de a részleteket a jogalkotási folyamat során kell kidolgozni. Elképzelhető, hogy a növényi fehérjék és fenntartható alternatívák is kedvezőbb helyzetbe kerülnek, ha a végső szabályozás megfelelő irányba mozdul.

Szójaital, mint tejalternatíva: Az EU új agrár-élelmiszeripari víziója és a növényi alapú fehérjék
Szójaital, mint a tehéntej növényi alternatívája / Fotó: Pixabay

Mi várható a jövőben?

Az agrár-élelmiszeripari vízió sok kérdést nyitva hagyott. A következő időszakban dől el, hogy a konkrét jogszabályok milyen irányt szabnak az uniós élelmiszerpolitika számára. Az EU évente megrendezi a „Food Dialogue” eseményt, amely lehetőséget ad a teljes élelmiszer-ellátási lánc szereplőinek a véleménynyilvánításra. Emellett vizsgálat indul az ultra-feldolgozott élelmiszerek (UPF) fogyasztásáról, amely közvetetten hatással lehet a húshelyettesítő termékek piacára is.

A fenntartható fehérjeforrások támogatásának elmaradása komoly következményekkel járhat az EU élelmezési rendszerére és klíma céljaira, de a végső döntéseket a következő időszak jogalkotási folyamatai hozzák meg. A fehérje-diverzifikáció segíthetne csökkenteni az élelmiszertermelés környezeti terheit és biztosítani az európai mezőgazdaság hosszú távú fenntarthatóságát – ehhez azonban szükség van politikai akaratra és egy olyan támogatási rendszerre, amely figyelembe veszi a fenntarthatósági szempontokat.

A NÉGYOSZ álláspontja

Álláspontunk szerint ez a vízió nem  veszi kellő mértékben figyelembe a tudományos ajánlásokat, és nem kedvez a fenntarthatóbb uniós élelmezési rendszerek kialakításának. A NÉGYOSZ továbbra is azért dolgozik, hogy ezen irányvonalak mentén olyan jogszabályok és döntések szülessenek, amelyek az élelmezési rendszer okozta, és súlyosbodó környezeti problémák megoldására irányulnak. Véleményünk szerint tehát a jelenlegi hír ugyan nem jó, de pánikra nincs ok, hiszen a helyzet még alakulóban van, és a jogszabály-tervezetekben dől majd el a valódi irány.

Ha egyetértesz törekvéseink céljával és még nem írtad alá Manifesztónkat, akkor a linkre kattintva megteheted!

A kiemelt kép forrása: Pixabay