
Nincs több kifogás: a kiskereskedelmi láncok sokat tehetnek a metánkibocsátás csökkentéséért
Hollandia legnagyobb élelmiszerlánca, az Albert Heijn a világon elsőként tette nyilvánossá metánkibocsátását. A lépés fontos mérföldkő az élelmiszer-kiskereskedelemben, de az igazi fordulatot a növényi alapú termékek arányának növelése hozhatja – számolt be a Vegconomist.
Az Albert Heijn 2024-es fenntarthatósági jelentésében először tette közzé, hogy a metán a vállalat teljes üvegházhatásúgáz-lábnyomának körülbelül 14%-át adja. Ezzel a holland élelmiszerlánc a világon elsőként vállalt nyíltan felelősséget e kritikus adatért. A környezetvédő szervezet, a Mighty Earth szerint az Albert Heijn anyavállalata, az Ahold Delhaize összesített metánkibocsátása olyan országokéval vetekszik, mint Svédország vagy Dánia. Nem véletlen, hogy a Mighty Earth most arra szólítja fel a Tesco, a Carrefour és a Lidl vezetőit, hogy kövessék a holland lánc példáját.
„Túl sokáig hangoztatták a kiskereskedők, hogy túl nehéz nyilvánosságra hozni a metánkibocsátást – az Albert Heijn mostani lépése világosan mutatja, hogy ez egyáltalán nem lehetetlen” – mondta Jurjen de Waal, a Mighty Earth hollandiai igazgatója.
Az állati termékek ára: a hús és tej, mint metánforrás
A hús- és tejipar metánkibocsátása a bolygó jövőjét súlyosan terhelő tényező. A Greenpeace Nordic egy korábbi jelentése szerint a világ 29 legnagyobb hús- és tejipari cégének becsült kibocsátása vetekszik a világ 100 legnagyobb, hivatalosan jegyzett fosszilis-energia-vállalatáéval. Ha az iparág szabályozatlan marad, az 2050-ig akár 0,32 °C-kal emelheti a globális hőmérsékletet.
Az Ahold Delhaize esetében a legnagyobb gondot az amerikai leányvállalatok – például a Stop & Shop – jelentik, amelyek a cégcsoport hús- és tejtermékekhez köthető metánkibocsátásának 45%-át adják. Ezzel szemben a holland egységek arányának kibocsátása „csak” 24%.
A növényi étrend, mint hatékony válasz
A szakértők egyetértenek abban, hogy a metáncsökkentés leggyorsabb és legköltséghatékonyabb eszköze az étrend átalakítása.
„Bár nem az egyetlen megoldás, a növényi alapú étrendre való átállás az egyik leghatékonyabb módja az üvegházhatású gázok – különösen a mezőgazdasági metán – visszaszorításának” – emelte ki de Waal.
Időről időre felbukkannak biztató lépések a kiskereskedelemben. A Lidl például nagy sajtónyilvánosság mellett vállalta, hogy a növényi alapú élelmiszerek árát az állati eredetű megfelelőik szintjére hozza le, hogy a magasabb ár ne legyen akadály a fogyasztói döntésben, és a növényi élelmiszerek népszerűsítése mellé állt. Ez fontos előrelépésnek tűnt, ugyanakkor a cég nemrég szárnyasfogyasztást népszerűsítő kampányt is indított – ami a NÉGYOSZ álláspontja szerint azt jelzi, hogy a növényi étrend felé vezető úton még bőven van tennivalója.
A Mighty Earth javaslata szerint a kiskereskedőknek 2030-ig 60:40 arányban kellene a növényi alapú termékeket előnyben részesíteniük az állati eredetűekkel szemben. Ez nemcsak a klímavédelmet szolgálja, hanem egy egészségesebb, fenntarthatóbb élelmiszerrendszer felé is utat nyit.
Új mérce a kiskereskedelemben?
Az Albert Heijn példája egyszerre szól a transzparenciáról és a szemléletváltás szükségességéről. A metánadatok nyilvánosságra hozatala fontos első lépés, de a jövő kulcsa a növényi alapú étrend térnyerése lesz. Ahogy a környezetvédők hangsúlyozzák: a szupermarketeknek hatalmukban áll formálni a fogyasztói szokásokat, és ezzel valódi változást hozni a klímaküzdelemben.
Ha Te is fontosnak tartod a növényi alapú táplálkozás magyarországi elterjesztésének azonnali és hatékony támogatását, akkor írd alá a NÉGYOSZ Manifesztóját!
(Kiemelt fotó: wikipedia)