Fontos lépés jöhet: egészségesebb és fenntarthatóbb közétkeztetés az Európai Unióban

Az Európai Bizottság új közbeszerzési javaslattal rukkolt elő. Az ár mellett az egészségügyi, környezeti és társadalmi szempontokat is előtérbe helyezné az élelmiszer-közbeszerzések során. A növényi étrendet támogató európai szervezetek üdvözlik az irányt, de szerintük önkéntes vállalások helyett egyértelműbb és kötelezőbb jellegű szabályokra lenne szükség. Cikkünkből az is kiderül, hogyan látjuk mi itt, Magyarországon ezt a helyzetet.

Az ár mellett a minőség is számíthat a közétkeztetésben

Az Európai Bizottság 2026. szeptember 9-én mutatta be az uniós közbeszerzési rendszer átalakítására vonatkozó javaslatát. A tervezet külön rendelkezést szentel az élelmiszer-közbeszerzésnek, ezzel elismerve, hogy a közétkeztetés jóval több egyszerű gazdasági kérdésnél. Az iskolákban, kórházakban, idősotthonokban és más közintézményekben felszolgált ételek az emberek egészségére, a mezőgazdaságra, a helyi gazdaságokra, az állatok jóllétére és a környezetre egyaránt hatással vannak.

A javaslat szerint az élelmiszer-közbeszerzések során a tápérték és az egészségügyi hatások mellett az ökológiai gazdálkodás, a frissesség, a szezonalitás, az ellátási láncok méltányossága és átláthatósága, valamint az állatjóllét is mérlegelhető lenne. A kizárólag legalacsonyabb árra épülő döntésektől a legjobb ár-érték arány felé történő elmozdulás lehetőséget teremthet arra, hogy a jobb minőségű, fenntarthatóbb élelmiszerek és a növényi fehérjeforrások nagyobb szerepet kapjanak a közétkeztetésben. Ennek jelentősége nem csekély: az Európai Unióban évente mintegy 50 milliárd euró közpénzt fordítanak élelmiszer-beszerzésre.

Kedvező a fogadtatás, de…

A ProVeg International fontos előrelépésnek tartja, hogy az Európai Bizottság önálló területként kezeli az élelmiszer-közbeszerzést. A szervezet szerint a közpénzből finanszírozott étkeztetés hatékony eszköz lehet az egészségesebb táplálkozás, a fenntartható mezőgazdaság, a rövidebb ellátási láncok és egy ellenállóbb élelmezési rendszer kialakításában. A növényi fehérjeforrások szélesebb körű megjelenése az iskolák, kórházak és más intézmények kínálatában egyszerre szolgálhatná az egészségügyi és a fenntarthatósági célokat.

A ProVeg ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a tervezet jelenlegi formájában nem elég határozott. A környezeti, társadalmi és egészségügyi szempontokat a közbeszerzők többnyire figyelembe vehetik, de erre nem feltétlenül kötelesek. A számos kivétel és a „teljesítsd vagy indokold meg” elve ugyancsak gyengítheti a szabályozás hatását. Világos, egységes és jogilag megalapozott követelmények nélkül továbbra is az egyes intézmények döntésén múlhat, hogy valóban változik-e a közétkeztetés kínálata.

Hasonló irányt képvisel az European Vegetarian Union (Európai Vegetáriánus Unió (EVU)) is, bár a szervezet egyelőre nem tett közzé külön állásfoglalást a szeptember 9-én bemutatott tervezetről. Korábban megfogalmazott szakpolitikai céljai szerint kötelező minimumkövetelményekre lenne szükség a fenntartható közbeszerzésben. Az EVU emellett azt szorgalmazza, hogy a közétkeztetési intézmények élelmiszer-beszerzési költségvetésének 80%-át növényi eredetű élelmiszerekre fordítsák. A ProVeg egy 2026 nyarán publikált elemzésben még magasabb, 85%-os növényi részarány gazdasági, egészségügyi és környezeti hatásait modellezte. A két szervezet álláspontja tehát alapvetően egy irányba mutat: mindketten üdvözlik a változás lehetőségét, de a tényleges előrelépéshez az önkéntes szempontoknál erősebb ösztönzőket és kötelezőbb szabályokat tartanak szükségesnek.

A NÉGYOSZ álláspontja

A NÉGYOSZ küldetésének fontos része, hogy elősegítse a növényi alapú termékek és ételek szélesebb körű elterjedését, támogassa a fenntarthatóbb élelmiszer-ellátást, és szakmai javaslataival hozzájáruljon a hazai élelmiszer-szabályozás előremutató alakításához. Kiemelt célunk a közétkeztetés fejlesztése, mert meggyőződésünk, hogy minden gyermeknek és felnőttnek hozzá kell férnie tápláló, változatos és teljes értékű növényi fogásokhoz azokban az intézményekben is, ahol nap mint nap étkezik.

Az uniós közbeszerzési javaslat kedvező fejlemény, hiszen az élelmiszerek beszerzésénél olyan szempontok jelentőségét is elismeri, mint a táplálkozási érték, a fenntarthatóság, a szezonalitás vagy az ökológiai gazdálkodás. Ez az irány szorosan kapcsolódik a NÉGYOSZ törekvéseihez, és fontos alapot teremthet a közpénzből finanszírozott étkeztetés korszerűsítéséhez, ugyanakkor önmagában nem oldja meg a hazai közétkeztetés fehérjeátállásának ügyét. Az uniós közbeszerzési szabályozás elsősorban a beszerzések kereteit határozza meg; nem helyettesítheti azokat a konkrét magyarországi szakpolitikai döntéseket, amelyek a növényi eredetű fehérjeforrások rendszeres és érdemi megjelenéséhez szükségesek az intézményi étkeztetésben.

A valódi változáshoz ezért a hazai közétkeztetési szabályok célzott fejlesztésére van szükség. Világos szakmai követelmények, megfelelő finanszírozás, kipróbált mintamenük és receptek, valamint a konyhai dolgozók képzése nélkül a növényi fogások nem válhatnak megbízhatóan és rendszeresen elérhetővé. Az uniós javaslat támogatást és kedvező irányt adhat ehhez a folyamathoz, de a fehérjeátállás gyakorlati megvalósítását nem várhatjuk tőle: annak feltételeit itthon kell megteremtenünk.

A NÉGYOSZ ezért továbbra is azon dolgozik, hogy a növényi alapú étkezés ne csupán alkalmi lehetőség, hanem valódi elérhető választás legyen a magyar közétkeztetésben. Így az intézményi étkeztetés nemcsak követheti, hanem aktívan alakíthatja is az egészségesebb és fenntarthatóbb élelmezési rendszert. Ha te is egyetértesz céljainkkal, és még nem írtad alá Manifesztónkat, kérjük, tedd meg itt!