Hírek
Növényi vagy állati? Az áfa nem mindegy

Növényi vagy állati? Az áfa nem mindegy

Magyarországon a legnagyobb az áfakülönbség a növényi alapú és az állati eredetű élelmiszerek között

A fenntarthatóbb élelmezési rendszerek kialakítása egyre hangsúlyosabb szakpolitikai cél Európában. Ebben a környezetben különösen aktuális kérdés, hogyan kezelik az adórendszerek az állati eredetű élelmiszereket és azok növényi alapú alternatíváit. Az Európai Vegetáriánus Unió (EVU) friss jelentése az uniós tagállamok áfakulcsait hasonlította össze, és azt is megvizsgálta, országonként mekkora a különbség a két termékkör adóztatása között. Az összehasonlítás alapján Magyarországon a legnagyobb az eltérés.

Széles körű környezet- és táplálkozástudományi szakirodalom,, köztük az EAT–Lancet Bizottság munkája is rámutat arra, hogy a következő évtizedekben a jelenleginél fenntarthatóbb táplálkozási mintákra lesz szükség a népegészségügyi, környezeti és klímavédelmi kihívások kezeléséhez.

Ehhez kapcsolódva számos európai ország nemzeti táplálkozási ajánlásaiban nagyobb hangsúlyt kapnak a növényi alapú élelmiszerek és fehérjeforrások. A változás egyik lehetséges eszköze a hüvelyesek termesztésének és fogyasztásának ösztönzése, valamint annak vizsgálata, hogy a szabályozási és fiskális környezet megfelelően támogatja-e a fogyasztói választást az állati és a növényi eredetű élelmiszerek között.

Magyarországon jelentős az áfakulcsok közötti eltérés

Az EVU jelentése 33 termékkategóriát vizsgált, ezen belül 15 közvetlenül összehasonlítható termékpárt. 15 tagállamban valamennyi vizsgált élelmiszer azonos áfakulcs alá esik, 12 tagállamban viszont legalább egy növényi alapú terméket magasabb kulcs terhel, mint az állati eredetű megfelelőjét. Fordított esetet a jelentés egyetlen tagállamban sem talált.

Magyarországon a vizsgált növényi alapú élelmiszerek mindegyike a 27%-os általános áfakulcs alá tartozik. Ide tartoznak többek között a növényi italok, egyes növényi hús- és halalternatívák, valamint a tofu, a tempeh és a szejtán. Ezzel szemben több állati eredetű alapélelmiszerre, így a tejre, illetve egyes hús- és haltermékekre 5%-os kedvezményes kulcs vonatkozik. A növényi alapú tejtermék-alternatívák jellemzően 27%-os, több tejtermék pedig 18%-os áfakulcs alá tartozik.

A különbség a fogyasztói árakban is megjelenik. Azonos, 100 forintos nettó ár mellett egy 27%-os áfakulcs alá tartozó termék bruttó ára 127 forint, 5%-os áfa mellett 105 forint. Ez 22 forintos különbség, vagyis a magasabb áfával terhelt termék bruttó ára ebben a példában mintegy 21%-kal magasabb.

Az eltérő adóztatásnak versenyképességi hatása is lehet. Érinti a növényi élelmiszereket előállító vállalkozásokat, köztük számos hazai kkv-t, valamint az ezekhez alapanyagot biztosító mezőgazdasági termelőket. A növényi fehérjék iránti növekvő európai kereslet egyben új piaci lehetőséget jelenthet a magyar agrárium és élelmiszeripar számára.

Európában már vannak példák az azonos adóügyi kezelésre

Az EVU jelentése szerint több európai ország adórendszere azonos vagy közel azonos módon kezeli az állati eredetű termékeket és azok növényi alapú alternatíváit.

Csehországban 2024. január 1-jétől a tej, a folyékony tejtermékek és ezek növényi alapú alternatívái egyaránt a 12%-os kedvezményes áfakulcs alá tartoznak. A szabályozás többek között a szója-, mandula-, rizs- és zabitalokra is kiterjed. Portugália 2023-ban, Belgium 2025-ben igazította a növényi italok áfáját a tehéntejéhez.

Ezek a példák azt mutatják, hogy a növényi alternatívák kedvezményes áfakezelése az uniós áfaszabályozás keretei között megvalósítható.

A Növényi Alapú Élelmiszereket Gyártók és Forgalmazók Országos Szövetsége (NÉGYOSZ) ezért indokoltnak tartja annak megvizsgálását, hogy Magyarországon is közelíthetők-e az azonos fogyasztói igényt kielégítő állati és növényi alapú termékek adózási feltételei.

„Adótechnikai szempontból rendelkezésre állnak olyan európai példák, amelyek megmutatják a változtatás lehetőségét. Bízunk abban, hogy Magyarországon is megkezdődhet a párbeszéd arról, hogyan alakítható ki olyan áfaszabályozás, amely egyszerre veszi figyelembe a fogyasztói szempontokat, az élelmezésbiztonságot és a hazai élelmiszeripar versenyképességét. A növényi fehérjék jelentősége várhatóan tovább növekszik, miközben a fiatalabb fogyasztói generációk vásárlási döntéseiben egyre fontosabb szerepet kap a fenntarthatóság és az egészségtudatosság. A magyar élelmiszeripar számára ezért gazdasági lehetőséget is jelenthet, ha az új fogyasztói igényeket minél nagyobb arányban hazai termelésből tudjuk kielégíteni” – mondta Miskolczi István, a NÉGYOSZ ügyvezetője.

A jelentés adatai a 2026 márciusa és augusztusa között hatályos kulcsokat tükrözik. A teljes jelentés angol nyelven elérhető: https://www.euroveg.eu/vat-2026/